Pólusok

Égi pólusok :
A földtengely és az éggömb két metszéspontja, azaz a földi pólusok égi megfelelője, amelyek körül az éggömb naponta egyszer körbefordulni látszik.

A Mars a pólusoknál lévő jégsapkával
A világosabb területeken vörös vasoxidban gazdag por és homok található.

A pólusok környékén egy fordulat megtételéhez nagyjából öt perccel több idő szükséges, mint az egyenlítőn. A légkör rendkívül színgazdag, a különféle árnyalatok különböző magasságokban elhelyezkedő, különböző összetételű felhőket jelentenek.

Meglepetést keltett, hogy a helioszférikus mágneses tér erőssége a pólusok felé haladva, minden korábbi várakozással ellentétben, nem növekszik, ezért jelentős módosításra szorulnak a napkoronát leíró modellek.

(meridian), a csillagászatban azon legnagyobb kör, mely az égi pólusokon és a megfigyelési hely tetőpontján (zenithjén) áthalad.

Az ábrán jól látható, hogy a pólusok feletti elrepülések során a detektált közepes energiájú neutronok száma mindig csökkent, azaz a Hold északi és déli pólusa környékéről kevesebb közepes energiájú, s több lassú neutron jut ki a világűrbe, ...

Így ma a Föld egyenlítői sugara 21,5 kilométerrel hosszabb, mint a pólusokat összekötő szakasz fele.

A Föld mágneses terének dipólus jellege miatt az erővonalak a pólusoknál kerülnek közel a földfelszínhez, ezért a sebesen száguldó elektronok a sarkok környezetében érkeznek a sűrűbb légrétegekbe, ...

Budüko modellkísérletei során arra a következtetésre jutott, hogy a pólusok irányából kiterjedő jég öngerjesztő folyamatot indít be. A jég visszaveri a napsugárzás nagy részét, a klíma hűl, egyre több jég keletkezik.

Keringési ideje 84 év, ezalatt a pólusokon 42 évig tart a nappal, illetve az éjszaka. Napéjegyenlőség idején az egyenlítői vidékek fordulnak a Nap felé, de itt kevesebb mint 6 óráig tartanak a napszakok.

Az éggömbre vetített északi és déli pólus jelöli ki az égi pólusokat, ezek között félúton fut körbe az égi egyenlítő.

Az NS azóta részletesebben feltérképezte a neutronfluxust, így pontosították a pólusok környéki jeges területek kiterjedését is.

Benne a részecskék a mágneses pólusok között oda-vissza ingázó mozgást végeznek. Sugárzási övezetek alakultak ki például a Jupiter, a Szaturnusz és a Föld körül. A Föld sugárzási övezeteit az Explorer holdak mérései alapján A.

A felénk száguldó anyagtömeget (korpuszkuláris sugárzás) bolygónk mágneses tere a pólusok közelébe kényszeríti, és azok 80-300, sőt 1000 kilométer magasságban ütközve a légkör ritka részecskéivel, fénylésre gerjesztik az oxigén és nitrogén atomokat.

A koronaképeken az északi és déli pólusoknál megfigyelhető hosszú, vékony kiáramlások, melyek talppontjai gyakran egybeesnek a koronaképeken feltűnő fényes pontokkal. Ezen fényes pontok a fotoszférában lévő kisebb mágneses területekkel azonosíthatók.

Mi okozza a rendkívül gyors magaslégköri szeleket (szuperrotáció), valamint a pólusok feletti légörvényeket?
Hogy alakulnak ki a felhők és hogyan változnak a különböző magasságokban?
Milyen folyamatok alakítják a légkör kémiai összetételét?

Így tehát a Pinsonneault-féle "Legjobb Napmodell" szerint a Nap magja a felszíni forgási periódusnál (ami 27 nap körüli, az egyenlítőn 25, a pólusoknál 34 nap) 4-15-ször rövidebb kéne legyen.

Húzzunk egy párhuzamost az éggömb középpontján át a Föld forgástengelyével is, ez az éggömböt a pólusokon metszi. Az éggömbnek az a főköre, amely áthalad a zeniten, a nadíron és a pólusokon is, a ~.

A dinamóelmélet szerint egy adott helyen a maximális térerősség idején a mágneses tér iránya nagyjából kelet-nyugati (toroidális tér), míg minimális térerősségnél a pólusok irányába mutató (poloidális tér).

Már a korai távcsőves megfigyelések során kiderült, hogy a marsi pólusoknál állandó jégsapkák vannak, melyek fagyott szén-dioxidból (szárazjég), valamint vízjégből állnak.

A Föld mágneses tere egy egyszerű mágnesrúdéhoz hasonlóan viselkedik: kétpólusú, a tájolótűje pedig az északi és déli mágneses pólusokat összekötő erővonalak mentén áll be.

A Nap gyorsabban forog az egyenlítőjénél mint a pólusokon. Az egyenlítőn mért forgási periódus 25 nap, a sarkok közelében 35 nap.
Napfogyatkozás ...

A forgás időtartama: A Föld képzelt tengelye körül, melynek felszíni döféspontjai a földrajzi pólusok kb. 24 óránként (23 óra 56 perc 4 mp) tesz meg egy teljes fordulatot. Ez az időtartam a csillagnap.

Az ősanyag maradványai
03.21. A téridő habjai
04.04. Falak, szálak, monopólusok
04.11. A sötét anyag természete
04.18. 'Sötét energia' vagy kvintesszencia?
04.25. Mi van a 'brének' között?
Őrült kozmológiák ...

A legmagasabb holdi hegyek először csak a pólusoknál, majd már mindenütt elérik a napfelszínt, és csak a völgyeken süt át az utolsó napfény, ez a fényfüzér, másnéven Baily gyöngyszemei.

A napszél egy része a mágneses bolygók (pl. a Föld) esetében a mágneses pólusoknál beáramlik, sarki fényt okozva. A sarki fény a Föld felszínéről nézve változó, színes, függönyszerű tünemény, az űrszondákról nézve glóriaként veszi körbe a sarkokat.

Ez a védelem azonban a mágneses pólusok közvetlen környezetében nem érvényesül, ott a mágneses erővonalak spirális pályán bevezetik az ionizáló sugárzást a felszín közelébe.

Lásd még: Pólus, Bolygó, Csillag, Anyag, Föld