Plútó

Plútó
Felfedezése után sokáig a Naprendszer legkülső és legkisebb bolygójának tekintették. A 2004. május 6-án felfedezett 2003UB313 objektum még távolabb kering ráadásul nagyobb is a Plútónál.
2006.

Plútó
A Plútó a Naprendszer legkülső és messze a legkisebb bolygója.
Naptól mért átlagos távolsága: 5,913,520,000 km (39.5 CSE)
átmérő: 2320 km
tömeg: 1.32e22 kg ...

Plútó: a Naprendszer kivert kutyája
(134340) Pluto: a Nemzetközi Csillagászati Unió cambridge-i Kisbolygó Központja ezzel a sorszámmal látta el a "kilencedik bolygót".
felhívás ...

A Plútó és égboltja
Ami a Földön a légkör fő alkotóeleme, a nitrogéngáz, az a Plútón a felszínt borító jégmezők anyaga.

A Plútó felszínén az egyes anyagok eloszlását mutató új térkép. A nagyméretű változat letöltése (fotó: Marc Buie, Lowell Observatory, Space Telescope Science Institute nyomán) ...

A Plútó a kilencedik bolygó a Naptól a Naprendszerünkben. A Plútó a legkisebb bolygó a Naprendszerünkben, nagyon elnyúlt pályával (mely 30 és 50 CsE között változik), melyen néha a Neptunuszon belül kerül.

Elkezdődött a kutatás egy újabb, távolabbi bolygó után, melyet közel hetvenöt év elteltével, 1930 februárjában siker koronázott: megtalálták a Plútót. A Plútó az egyetlen bolygó, amit még nem látogattak meg űrszondák.

A Plútó és a Charon


A Plútó a Naprendszer legkülső és messze a legkisebb bolygója. Alapos nyomozás után 1930-ban fedezték fel.

Ismét a Plútó a legtávolabbi bolygó
A bolygók szépen bemagolt, közismert sorrendje húsz éven át tévhit volt.

A Plútó körüli rejtélyekre talán fényt derít majd a NASA New Horizons űrhajója, amely január 17-én indítanak el útjáral. A válaszokra azonban még várni kell jópár évet.
Szerző: admin
Forrás: SFportal.hu ...

Etánjég a Plútó felszínén
Japán csillagászok új információval gazdagították a legtávolabbi bolygóval kapcsolatos tudásunkat. A 8.

Az 1978-ban készült földi felvételeken a Plútó körte alakúnak látszott. Rájöttek, hogy a képeken valójában két égitestet látnak együtt: a Plútót és holdját, a Charont, amelyek annyira közel vannak egymáshoz, hogy korábban egynek látszottak.

Plútó: a Naprendszer legtávolabbi bolygója, a Naptól átlagosan 5 900 millió kilométerre, tehát 39,5 csillagászati egységre kering, pályáját 248 év alatt járja egyszer körbe.

A Plútó és Charon nevű holdja
A Neptunuszt úgy fedezték fel, hogy a csillagászok magyarázatot kerestek a Uránusz pályaeltéréseire. A 20.

2 A PLÚTÓ ÉS A X. BOLYGÓ
A Neptunusszal azonban még mindig nem sikerült teljesen megmagyarázni az Uránusz perturbációját. Sőt, a Neptunusz mozgásában is mutatkoztak eltérések.

A Plútó--HST
A Plútó továbbra is az egyetlen olyan bolygó, amely mellett nem haladt el, és amely körül nem keringett űrhajó. A Naptól való óriási távolsága miatt a Plútó teleszkópos megfigyelése kihívást jelent a technika számára.

Charon A Plútónak egyetlen holdja van a ~.
Átlagos távolság a Plútótól: 19,640 km
Átmérő: 1270 km
Tömeg: 1.47*1021 kg ...

Plútó és Charon
Naptól mért közepes távolság: 5,913,520,000 km (39.5 CSE)
átmérő: 2320 km (Plútó), 1270 km (Charon)
tömeg: 1.32 x 1022 kg (Plútó), 1.47 x 1021 kg (Charon)
átlagos távolságuk egymástól: 19,640 km ...

Plútó
Töltse ki az input mezőket!
Ha a böngszője alkalmas JavaScript futtatására és ez a mód engedélyezve is van (javasolt az input mezők kliens-oldali ellenőrizhetőségéhez), ...

Plútó-Charon

A nagybolygók sorából a Plútó, a kilencedik bolygó kilóg. Nagy naptávolsága alapján az óriásbolygók közé kellene sorolnunk, átmérője azonban mindössze 2280 km, tömege 0,0025 földtömeg.

A Plútó és Charon a 2,6 méter tükörátmérőjű Nordic Optical Telescope felvételén.
A Plútó a Naprendszer legkülső, kilencedik bolygója. Nagy pályaexcentricitása miatt perihéliumban a Neptunusznál közelebb kerülhet a Naphoz.
A Plútó adatai: ...

A Plútó negyedik holdja
Távoli világok kutatói, Amerika és az űrcsillagászat, New Horizons - 2011.07.23 08:15.
A törpebolygó körül a Hubble-űrtávcső segítségével egy újabb apró, mindössze 13-34 km közötti átmérőjű holdacskát fedeztek fel.

Nap-Plútó átlagos távolság: 40 CsE . Megteszi a fény 5,5 h alatt. (Ha a "Nap" 40 cm-es volna, akkor az 1 mm-es "Plútó" még a "Hold" cseresznyéjétől is kisebb lenne, de több mint 30 km-re.) ...

A Plútó (Kereszty Zsolt CCD-felvétele)
 2000. április 8-án tartottuk tisztújító közgyűlésünket, ezúttal a budapesti Kossuth Klubban.

Fontos dátum a Plútó kutatásának történetében az 1978-as év, amelyben felfedezték a Plútó holdját, a Charont.

A kilencedik bolygó a Plútó
A bolygók holdjai
A holdak különféle kölcsönhatásokban állnak bolygóikkal, aminek következményei vannak, például az árapály keletkezése a Földön.

A Plútó pályája és az Oort-felhő belső, sűrűbb része között is találni üstökösmagokat, ezeknek a zónáját Kuiper- övnek nevezik. Ez a régió kb. 40 Cs.E. távolságtól néhányszor száz vagy ezer Cs. E. távolságig terjed.

A Napból kiinduló mágneses erővonalak, amelyek a bolygóközi teret átjárják a Plútón is túli körzetekig (ez az un. hélioszféra), ezekhez a mágneses körzetekhez kapcsolódni tudnak.

Az igencsak aprócska Sedna nevet kapott bolygó 1700 kilométer átmérőjű, ami kisebb kilencedik bolygónk, a Plútó átmérőjénél. A hihetetlen távolságban talált tizedik bolygó keringési ideje 10.

(Az összehasonlítás kedvéért a Plútó pályája 1,2 milliárd kilométeres.) Nem ez az első alkalom, hogy ilyen porkorongot találtak. Ami mégis meglepte a csillagászokat az a HR4796A-val kapcsolatban, hogy a korog pereme sokkal fényesebb, mint a belseje.

Ha a Nap ifjúkorában a Plútó pályájáig elnyúló gázködből sűrűsödött össze (akkori átmérője 5000-7000 millió kilométer) a mai méretére (1.4 millió kilométer), akkor keletkezésekor hatalmas gravitációs energia szabadulhatott fel.

Nem is olyan régen még a tudósok azt állították, hogy a Merkúr és a Vénusz túl meleg, a Mars és a Plútó pedig túl hideg az élet kialakulásához. A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz pedig szóba sem jöhetnek, mivel nincsen szilárd kérgük.

Ebbe a két csoportba nem sorolható be a Plútó. A legkülső bolygó, ám nem gáz halmazállapotú és jóval kisebb, mint a Jupiter-típusúak, de jóval távolabb van a Naptól, mint a Föld-típusúak.

A Nap körül keringő kilenc nagyobb, többé-kevésbé gömb alakú égitest gyűjtőneve (belülről kifelé haladva; Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó).

Ilyen égi objektumok számbavételekor mindig szem elôtt kell tartani azt a fontos tényt, hogy a nagybolygók pályája a kialakulásuk óta a mai napig stabil, alakjuk igen közel áll a körhöz, a pályasíkok alig térnek el a földpályáétól (a Plútóé is csak ...

Az első test felfedezését a távcsövek javulása 1992-re tette lehetővé (92QB1), 2004-re pedig mintegy 500 ismert már. A Plútó és a Neptunusz Triton nevű holdja is a Kuiper öv tagjaként szü­lethetett, tehát a Plútó nem igazi nagybolygó.

A program megnyitásakor két ablakot látunk, amiben kiválaszthatjuk, hogy melyik két égitestet szeretnénk összevetni. A Naprendszer bolygói, nagyobb holdjai és a Plútó áll rendelkezésünkre.

Tombaugh, Clyde (1906 - )
Amerikai csillagász, 1930-ban felfedezte a Plútót az arizoniai Lowell Obszervatóriumból.
Tűzgömb
A Vénusznál fényesebb meteor.

A csillagképhez egy romantikus történet fűződik, amely Démétér, a földművelés istennője (római Ceres), lánya: Perszephóné (római Proserpina), valamint Hádész, (római Plútó) az alvilág istenével kapcsolatos.

(Ebben becslések szerint igen nagy számú, legalább 100 milliárd és legfeljebb 10 billió üstökösmag kering napkörüli pályán.) Az ismert Naprendszer véget ér a Plútó bolygóval, amely kb. 40 Cs.E.

Egyrészt az élet alkalmazkodni tud jelentős klímaváltozásokhoz is, másrészt az ilyen ''kettős bolygó'' sem lehet túlságosan ritka, hiszen a kilenc nagybolygó közül kettő (több, mint 20%!) ilyenre sikerült. A Plútó-Charon rendszer a Naprendszer külső ...

Lásd még: Bolygó, Csillag, Naprendszer, Égitest, Csillagász