Perihélium

A "perihélium" jelentése: Bolygóknak (üstökösöknek) a Naptól mért legrövidebb távolsága.

Perihélium
Egy égitest például bolygó vagy üstökös pályájának a Naphoz legközelebb eső része.

perihélium
egy égitest pályájának a Naphoz legközelebbi pontja.
Perseidák ...

perihélium-távolság (q, Cs.E.)):
legkisebb naptávolság nagysága
0,9767
0,983 ...

perihélium
A Nap körül keringő égitestek pályáján a Naphoz legközelebb eső pont (a Föld körül keringő testeknél ennek megfelelője a perigeum, a Földhöz legközelebbi pont).
plazma ...

A Plútó perihéliumban, felfedezése
Charon
A Plútó nemcsak a legkisebb bolygó, hanem hét naprendszerbeli holdnál is kisebb,
ezek a Hold, Io, Europa, Ganymede, Callisto, Titan és a Triton.

A Plútó perihéliumba érve a viszonylag nagy excentricitású pályáján most olyan közel került a Naphoz, mint felfedezése óta még soha, és az erősebb napsugárzás hatására légkört fejlesztett (mint a Chiron).

Amikor a ~ perihéliumban jár -legutóbb ez 1989-ben volt- közelebb kerül a Naphoz, mint a Neptunusz. Mivel azonban a két égitest pályájának térbeli helyzete különböző, egyáltalán nem fenyegeti őket a veszély, hogy összeütköznek.

Amikor a Plútó perihélium-átmenetét lehetett megfigyelni, akkor a bolygó a viszonylag nagy excentricitású pályáján olyan közel került a Naphoz, mint felfedezése óta még soha, s az erősebb napsugárzás hatására légkört fejlesztett, mint a Chiron.

január 2-án kipihentük a szilveszteri éj fáradalmait, bolygónkkal 02 órakor érkeztünk a napközelpontba (perihélium), 147, 1 millió kilométerre központi csillagunktól. Az óév végén érdekesen alakultak a napkelték és a napnyugták időpontjai.

A pálya fél nagytengelye véletlenszerűen változik (több száz AU értéket is elérhet), miközben a perihélium-távolság durván 30 AU marad.

Perihélium távolsága 147 098 074 km
(0,983 289 9 CSE)
Afélium távolsága 152 097 701 km
(1,016 710 3 CSE)
Siderikus periódus 365,256 96 nap
(1,000 019 1 a)
Átlagos pályamenti sebesség 29,783 km/s
Max. pályamenti sebesség 30,287 km/s
Min.

A C/1995 O1 abszolút fényessége, perihélium távolsága, pályahajlása, keringési ideje és a perihéliumpont naphoz viszonyított helyzete kísértetiesen emlékeztet az 1811-es Flaugergues-féle nagy üstökös hasonló adataira.

A Merkúr pályája nagyon excentrikus: perihéliumban 46 millió, míg aféliumban 70 millió kilométer távolságban kering a Naptól. A perihélium helyzete igen lassan körbefordul, precesszál.

Az azóta pontosított pálya alapján perihélium-átmenete 2008. január 27,03 UT-kor 1,03 Cs.E. távolságban következik be, nagyjából a Föld pályasugarának megfelelő naptávolságban. Az alig 13,6 év keringési periódusú üstökös kb.

május 1-jén haladt át a pálya perihélium pontján). Ekkor csak a SOHO napmegfigyelő napfizikai mesterséges hold tudta észlelni koronográfjának nagylátómezejű kamerájával. 1996.

A Föld napközelpontja (perihélium) 147,1 millió km-re, naptávolpontja (aphélium) 152,1 millió km-re húzódik központi csillagunktól, átlagos naptávolsága 149,6 millió km.

A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, itt XII. 22-én tartózkodik a Föld, míg a Naptól legtávolabbi pont az afélium, melyet bolygónk VI. 22-én ér el.

Ebből a távolságból csak rendkívüli fényességű üstökös látszódhat ilyen fényesnek, ezért már ekkor remélni kezdték a csillagászok, hogy a Hale-Bopp az 1997 elején bekövetkező perihélium és földközelség idején szabad szemmel is látványos lesz.

A jobb felső egy közelebbi ábra, ami bemutatja a Ceres és a Mars perihéliumának (q) és aphéliumának (Q) helyét. Érdekes módon a két égitest perihéliuma a Nap ellentétes oldalán található.

Külső bolygószomszédunk 2007. június 4-én volt perihéliumban (1.38148 AU), július 4-én kézdődött déli féltekéjén a nyár. Sajnos, a bolygó még mindig elég messze van tőlünk, mérete jelenleg 6,5 ívmásodperc.

A Plútó pályájának excentricitása ugyanis akkora, hogy a Plútó napközeli pontja (perihéliuma) közelebb van a Naphoz, mint a Neptun naptávoli pontja (apheliuma). Mozgásuk során úgy adódott, hogy 1979. január 21.

képnyire a legszélső felvételemtől, összesen legalább három alkalommal, mindegyik még a felfedezés előtt! Egyébként nem érdekes, úgyis szétesett és megsemmisült, ami a Tabur-üstökösök tipikus sorsa... (Mindkét Tabur-üstökös szétporladt perihéliuma ...

(A pálya napközeli pontja, a perihélium a felhő belsejében van.) Az üstökösök pályája ilyenkor minden irányba eltérülhet, egyesek a Naprendszer belseje felé veszik útjukat, s az itteni nagy tömegű égitestek, főleg a bolygók magukhoz vonzhatják őket.

Lásd még: Bolygó, Pálya, Égitest, Csillag, Naprendszer