Őszpont

őszpont
az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, amelyiknél a Nap éves mozgása során az éggömb északi féltekéjéről a délire lép.
Csillagászati szakkörök, klubok, intézmények ...

Az ekliptika őszpontja, vagyis az a pont, ahol a Nap IX. 23-án tartózkodik, kb. 40° magasan éri el a meridiánt. Ezt a pontot hozzávetőlegesen úgy találhatjuk meg, ha a Regulustól a Spica felé egy egyenest húzunk.

Amint a Nap egyre délebbre vándorol az ekliptika mentén, szeptember 23-án eléri az ekliptika és az égi egyenlítő metszéspontját, amelyet őszpontnak nevezünk.

A Napnak négy nevezetes helyzetét különböztetjük meg az ekliptikán: amikor deklinációja nulla, akkor a Nap a tavaszpontban vagy az őszpontban, amikor deklinációja a legkisebb a télpontban, amikor deklinációja a legnagyobb, a nyárpontban van.

Fél évvel később az őszi estéken már felbukkan a Halak, a környező csillagképekkel, ám addigra Napunk fél pályaívét befutva már az ellenkező oldalon, a Szűz csillagkép égi háttere előtt jár és szeptember 22-re az Őszpontba ér.

Figure: A Nap a tavaszi napéjegyenlőségkor lép a déli égboltról az északira, ekkor van a tavaszpontban, vagyis rektaszcenziója és deklinációja is nulla. Az őszi napéjegyenlőségig deklinációja pozitív, ekkor a déli égboltra lép az őszpontban.
\ ...

Az őszi napéjegyenlőség idejére visszakerül az Égi Egyenlítőre (őszpont), s megint a horizonton "megy" körbe, mialatt lenyugszik. Megkezdődik a féléves éjszaka.

27’ szöget zárnak be, a Föld tengelyferdesége miatt. Abban a két pontban, ahol az ekliptika és az égi egyenlítő metszi egymást, tartózkodik a Nap a tavaszi és őszi napéjegyenlőség napján4. Ezeknek neve tavasz-, illetve őszpont.

Lásd még: Csillag, Csillagászat, Égitest, Csillagász, Égi egyenlítő