Az Ősrobbanáskor keletkezett gáz nyomait azonosították
Amerikai kutatók egy távoli kvazár színképében olyan ősi hidrogénfelhők nyomaira bukkantak, ...
ősrobbanás - A ma elfogadott elmélet szerint a jelenlegi univerzum mintegy 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, amikor rendkívül nagy sűrűségű és hőmérsékletű, nagyon homogén állapotban volt, és egy úgynevezett kvark-gluon plazma töltötte ki.
Az Ősrobbanás-elmélet története
Az ősrobbanás elméletének fejlődésében egyarán szerepet játszottak a megfigyelések és az elméleti megfontolások.
Veszélyben az Ősrobbanás elmélete!
Három bizonyíték nem volt elég
1998. október 26., Arizona Egyetem. Egy teljesen ártatlannak látszó fénykép. Egy gravitációs lencsehatás miatt "megnégyszereződött" kvazár, ami már jól ismert jelenség.
Fekete lyuk, féreglyuk és az ősrobbanás
A fekete lyuk
A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, amelyből anyag és energia nem léphet ki, ez maga a tiszta gravitáció.
A háttérsugárzás hideg foltjainak elemzése csak egy az Ősrobbanás elméletét kétségbe vonó friss elképzelésekből.
ősrobbanás
Neve angolul Big Bang. Eredetileg a hipotézis ellenzői adták ezt a gúnynevet, de később az elmélet megalkotói, majd az egész tudományos világ átvette és ma már mindenki így ismeri.
Ősrobbanás
A kifejezést annak a pillanatnak a megjelölésére használják, amikor a ma ismert Világegyetem egy rendkívül forró, sűrű és kis kiterjedésű állapotból létrejött. Az ősrobbanás jelenti a Világegyetem tágulásának kezdetét.
Pajzsvulkán ...
Az ősrobbanás és az inflálódó világegyetem
Egy nyári hétvégén néhány éve barátokat látogattunk meg a feleségemmel a nyugat-texasi Glass Mountains-beli farmjukon. Vacsora után kiültünk a kertbe - fölöttünk a tiszta csillagos ég.
Ősrobbanás
a tudomány mai állása szerint 13-14 milliárd éve az Ősrobbanás hozta létre a Világegyetem terét, anyagát az azt uraló törvényekkel egyetemben.
Ősrobbanás
Ha megvizsgáljuk a galaxishalmazunkon túli galaxisokat - az elmélettel összhangban -, több észlelési adatból is arra következtethetünk, hogy azok kivétel nélkül távolodnak tőlünk , sőt minél messzebb van egy galaxis, ...
Ősrobbanás
Az Ősrobbanás (Big Bang) elmélete szerint a Világegyetem egy rendkívül sűrű és rendkívül forró állapotból keletkezett nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt.
Ősrobbanás''
Azt hihetnénk, hogy a (2.9) Hubble-törvény miatt az Univerzum kezdetben sokkal kisebb volt, tehát a galaxisok sokkal közelebb voltak egymáshoz, mint manapság, így el is jutottunk a kezdeti ,,ősatomhoz''.
Az Ősrobbanás után a galaxisok először kisebb csoportokban jöhettek létre, melyek a térben való mozgásuk során nagyobb halmazokba állhattak össze. A mi Galaxisunk is egy kis halmaz, a Lokális Csoport tagja.
Az ősrobbanás nyomán kialakult forró univerzum korának három megbízható tanúját lelték fel azóta lehűlt világegyetemünkben, melyeket kozmológiai világképünk három alappillérének hívnak.
Az ősrobbanás bizonyítékai
Az ősrobbanás elmélete három fontos megfigyelésre ad magyarázatot. Ezek az általános kozmológiai tágulás, a kozmikus háttérsugárzás és a Világegyetemben található nagymennyiségű hélium eredete.
Habár az ősrobbanás-elmélet Hubble megfigyelésein alapult, az elmélet sok olyan dolgot jósol meg a világegyetemről, amit aztán ellenőrizni lehet. Idáig a tudósok az elmélet minden jóslatát igaznak találták. A legfontosabb jóslatok többek között: ...
Mi okozta az Ősrobbanást? Van egyáltalán oka? Vagy vele kezdődött az idő, létrehozva saját magát önnön erejéből? Ezek a filozófiai talányok a csillagászokat évtizedekig nyugtalanították.
Forgott-e az Ősrobbanás?
Egy 15 ezres elemszámú minta alapján észlelt, a spirálgalaxisok forgási irányában tapasztalható aszimmetria, illetve annak következményei hatást gyakorolhatnak az Ősrobbanásról és az Univerzumról alkotott elképzeléseinkre is.
Az Ősrobbanás maradványsugárzásának tekintik. kozmogónia Az égitestek keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudományág, a csillagászaton belül. Kuiper-öv Lapos gyűrű alakú övezet a Naprendszer külső határvidékén, 40-100 CSE távolságban.
A felfedezés óriási jelentőséggel bír, ugyanis a Naptól mintegy 13 milliárd fényévnyire elhelyezkedő fiatal galaxist vizsgálva, a kutatók az ősrobbanást (nagy-bumm) követő 750 millió éves múltba tekinthettek vissza.
Ha a filozófia szempontjából közelítünk a dologhoz, az előbbi vonás mellett a második új mozzanatot a világegyetem történetének megjelenése, a táguló világegyetem és az ősrobbanás elmélete jelentette.
A deutérium (nehézhidrogén, magjában a protonon kívül egy neutronnal) közvetlenül az Ősrobbanásból származik, amikor az Univerzum még elég sűrű és forró volt ahhoz, hogy a hidrogén-atommagok egy része deutériummá egyesüljön (magfúzió).
Ez a felfedezés a modern kozmológia kezdetének számít, és az azóta más megfigyelési tényekkel is alátámasztott ősrobbanás egyik észlelési bizonyítéka.
Ahhoz ugyanis, hogy az élethez szükséges fehérjék, aminosavak véletlen összekapcsolódással jöjjenek létre, nem elég a feltételezett ősrobbanás óta eltelt idő, a mintegy tízmilliárd év sem.
Hélium ősrobbanás nélkül? (Barcza Szabolcs) - 2001/203
Deutérium gyakoriság tőlünk (térben és időben) távol (Patkós László) - 1995/140
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás tőlünk (térben és időben) távol
(Patkós László) - 1995/141 ...
Ám míg ez utóbbi három az Ősrobbanás során keletkezett, a legtöbb nehezebb elem pedig már később a csillagok belsejében jött létre, a berillium-9 izotóp csak 'kozmikus hasadással', jellemzően szupernóva-robbanással keletkezhetett.
Illik ismerni az általánosan elfogadott Big Bang vagy Ősrobbanás vagy Nagy Bumm elméletet.
A ma elfogadott elmélet szerint a sugárzás egy millió évvel az Ősrobbanás után keletkezhetett, amikor az Univerzum hőmérséklete 3000 K-re emelkedett, a mostani állapot a Világegyetem folyamatos tágulása miatt alakult ki.
Sugárzás, amely a Világegyetemben minden irányból egyenletesen érkezik. Maximuma körülbelül a 2 mm hullámhosszra esik, ami 2,7K hőmérsékletű feketetest sugárzásnak felel meg. Az ősrobbanás maradványsugárzásának tekintik.
A 0140+326RD1 galaxis vöröseltolódását a Keck II teleszkóppal 5,34 értékűnek mérték. Ha ebből a vöröseltolódásból becsüljük meg a galaxis életkorát, az adódik, hogy az ősrobbanás óta még mindössze 820 millió év telt el akkor, ...
A szintén róla elnevezett Hubble-állandó a Világmindenség tágulásának sebességét jelöli. Felfedezése lehetővé tette az Ősrobbanás kozmológiájának kidolgozását, a Világmindenség szerkezetéről alkotott mai képünk kialakítását.
 Lásd még: Csillag, Anyag, Világegyetem, Galaxis, Csillagász
  
|
RSS
