Ősköd

ősköd
a Naprendszert kialakító gáz- és porfelhő, amelyből 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Nap és a körülötte keringő égitestek születtek.
Ősrobbanás ...

Az ősködben nagy méretű szemcsék is kialakultak kisebb szemcsék összetapadásával és aggregátumokat alkottak.

A Nap ugyanis az ősködből összehúzódása közben felgyorsult, ahogy a műkorcsolyázó is felgyorsul, ha karjait összehúzza.

Feltehetőleg az ősködből kondenzálódott bolygócsírák maradványai, amelyek keletkezésük óta keveset változtak. Leghíresebb képviselőjük (és névadójuk) az 1999 QB1.
Plutínók (rezonáns Kuiper-objektumok): elsőként felfedezett tagjuk a Plútó.

Ennek oka, hogy a Nap minden valószínűség szerint egy lassan forgó ősködből keletkezett a köd összehúzódása révén.

A Naprendszer kialakulása idején a korong alakú ősködben a Neptunuszon túl is megkezdődött a bolygócsírák, planetezimálok felépülése, itt azonban nem állt össze óriásbolygó, talán a kisebb anyagsűrűség és a kis keringési sebességek miatt (vö.

A legnépszerűbb nézet az, hogy a Nap és a bolygók egyidejűleg keletkeztek egyetlen gáz- és porfelhőből, az úgynevezett ősködből. Ezt állítja az úgynevezett "ködhipotézis".

szilikát, magnéziumgazdag olivin, a forszterit például) kerültek ki, amelyek az őseredeti, a Naprendszer keletkezésekori ősanyag kémiai és fizikai viszonyaira utalnak, hírt hozva az ősi csillagközi anyag és az abból kialakult Naprendszer ősködének ...

A jelenlegi álláspont szerint a Jupiter a szoláris ősködből keletkezett, vagyis a Nap létrejötte után hátramaradt gázok és por keverékéből. Az elméletek szerint fagyott gázcsomók, ún.

A feltételezések szerint a Jupiter anyagi összetétele igen hasonlít a szoláris ősködhöz.

Eddigi ismeretek szerint a Triton jelenlegi helyén, valamint összetételében nem kondenzálódhatott ki a szoláris ősködből. Valószínű tehát, hogy az Edgeworth-Kuiper övből származik, és később a Neptunusz befogta.

Ezzel ellentétben az ősköd külső régiójában, alacsonyabb hőmérsékleten sok illékony anyag (víz, különféle gázok) is kicsapódhattak, kifagyhattak. A folyamat következtében létrejött elemeloszlás a későbbi égitestek összetételében is megmutatkozik.

Fontos lenne tudni, hogy mi a sötét területek anyaga, mert a fentieken kívül az is lehet, hogy olyan szerves anyagokból állnak, melyek már a Naprendszer ősködjében is megvoltak, és máig megmaradtak.

Lásd még: Naprendszer, Bolygó, Anyag, Csillag, Égitest