Óriásbolygó egy fiatal csillag körüli porkorongban
Egy alig tízmillió éves csillag körüli porkorongban mintegy 10 jupitertömegű óriásbolygót mutattak ki, ami megerősíti a bolygók gyors keletkezéséről szóló elképzeléseket.
felhívás ...
Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások, Jupiter-típusú bolygók) a Nap és más csillagok körül keringő égitestek egyik típusa.
óriásbolygók (gázbolygók) - A Nap körüli bolygórendszert alkotó égitest típusok egyike.
Óriásbolygó felfedezése Nap-Föld távolságban
Santiago, 1999. július 31.
Az óriásbolygók és a Pluto pályái
: A Pluto a Neptunusz pályáján belülre is kerülhet.
Figure 7.22.: Az óriásbolygók és a Pluto pályái ...
A NASA és az ESA szakemberei az óriásbolygók térségét megcélzó következő nagy, közös küldetés lehetőségéről tárgyalnak. Napjainkra egyértelművé vált, hogy a kérdéses zónában nem maguk a gyűrűkkel övezett gázbolygók, hanem holdjaik a legérdekesebbek.
Óriásbolygó
A rendkívül nagy tömegű, nagy átmérőjű, leginkább gázból álló bolygók, - a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz - összefoglaló neve.
Az óriásbolygó rendszerében dolgozó Cassini szonda és az ESO VLT távcsőrendszer infravörös kameráinak felvételei alapján soha nem látott részletességgel sikerült tanulmányozni a Szaturnusz atmoszférájában feltámadó ritka vihart.
óriásbolygó, 7500 km sugarú kőzet- és jégmagját 10 ezer km vastag folyékony (víz, metán, ammónia) köpeny övezi, amely ionokat is tartalmaz. Több ezer km vastag légköre főként hidrogénből és héliumból áll.
Óriásbolygók az esti égen
Még megfigyelhetjük a Szaturnuszt, a gyűrűs bolygót a kora esti égen, az Oroszlán csillagképben, nem messze a fényes Regulustól. A Szaturnusz fényessége +0,5 magnitúdó, látszó átmérője 17 ívmásodperc.
(Óriásbolygóknak is nevezik ezt a négy bolygót.)
Több tekintetben a Jupiterhez hasonlítanak. A Föld típusú bolygókénál sokkal kisebb sűrűségűek, főként hidrogén és hélium alkotja őket.
Az óriásbolygók körül keringő, Föld-méretű holdakon is jelen lehet az élet. Az eddig felfedezett exobolygók mindegyike hasonló tömegű, mint Naprendszerünk legnagyobb bolygója, a Jupiter.
Az óriásbolygók jellemzői: Átmérőjük 140 ezer-50 ezer km, tömegük 200-15 földtömeg közötti. Főleg könnyű gázokból, hidrogénből és héliumból, valamint szénhidrogénekből, vízből épülnek fel. Átlagos sűrűségük kicsi: 0,7-1,7 g/cm3 közötti.
Szintén óriásbolygó, habár jóval kisebb, mint a Jupiter és a Szaturnusz, de az átmérője még mindig négyszer akkora, mint a Földünké.
Amíg az óriásbolygók mindegyike a Naptól nyert hőnek körülbelül a kétszeresét bocsátja ki, addig ezt az Uránuszról nem sikerült kimutatni.
Az Uránusz mágneses tengelye 60 fokos szöget zár be a forgástengellyel.
A bolygó forgása retrográd.
"nem tűnik se óriásbolygónak, se barna törpének. Ez utóbbiak olyan "elvetélt" csillagok"
Válasz ...
A Mars két szabálytalan alakú holdjának (amelyek jobban hasonlítanak a kisbolygókra, mint a nagyobb holdakra) a Phobosznak és a Deimosnak az átmérője: 22 illetve 12 km. De nem csak a Mars holdjai, hanem az óriásbolygók kis holdjai is inkább ...
Galileo a Galileo űrszonda légköri kutató egysége belép a Jupiter légkörébe és helyszíni méréseket végez, az anyaszonda pedig az óriásbolygó első műholdja lesz 1996.02.17.
A redukciókat bemutató első fejezetben láttuk, hogy bolygórendszerünk anyaghalmazait - a két "csillagkezdeménynek" tekinthető óriásbolygótól, ...
Az erősen lapult óriásbolygóknál a szögátmérő az egyenlítőre vonatkozik. A Szaturnusznál szerepel a gyűrű kistengelyének látszó szögmérete is.
A négy óriásbolygó átmérője fölött kis és közepes méretű részecskékből és anyagtörmelékekből álló gyűrűrendszerek keringenek. A Szaturnusz nagyszerű rendszere még földi távcsöveken keresztül is feltűnik.
Sajnos ezek többnyire óriásbolygók, és a csillagukhoz viszonyítva egy sincs olyan kedvező helyen, mint a Föld, tehát kicsi az esélye annak, hogy valamilyen élet hordozói lehessenek.
Az óriásbolygó árapálykeltő hatása darabokra szaggatta az üstökös magját, a darabok egymáshoz viszonylag közel, de eltérő pályán folytatták útjukat a Jupiter körül.
Ezek az óriásbolygók, legjellegzetesebb példányuk a Naprendszer óriása, a Jupiter. Már Galilei észlelte, hogy a Jupiter átmérője elég nagy, s legalább négy holdja van. E négy legfényesebb holdat ma Galilei-féle holdaknak nevezzük.
Ott keletkeztek-e az óriásbolygók közvetlenül az anyacsillag közelében, vagy távolabb jöttek létre és valahogyan odasodródtak?
A szonda 1992 februárjában megközelítette a Jupiter óriásbolygót, amelynek gravitációs lendítése segítségével a szonda Nap körüli pályasíkja mintegy 80 fokkal elfordult az Ekliptika síkjához képest.
december 3-án haladt el a Jupiter mellett, és ezt a találkozást kihasználták arra, hogy az óriásbolygó gyorsabb pályára lendítse. 1998. február 17-én elvesztette a legtávolabbi emberi alkotás büszke címét, ekkor az 1977.
óriásbolygók és holdjaik légköre
rezgési és forgási átmenetek a távoli infravörösben
kisbolygók reflexiós tulajdonságai, ásványi összetétel, kisbolygók típusai
üstökösök emissziós színképe, üstökös-kisbolygó dichotómia ...
A barna törpék így átmenetet képeznek a törpecsillagok és az óriásbolygók között. Jelenleg 11 ilyen objektumról tudunk.
A közelmúltban izgalmas események történtek az óriásbolygók házatáján! Új fehér foltot fedeztek fel a Szaturnuszon, és most a Jupiteren két vörös folt is van! ...
A Nap azért lett csillag, mert elég nagy hozzá a tömege, s ez által a tömegvonzása. (A Jupiter például hiába a legnagyobb óriásbolygó a Naprendszerben, a tömege még mindig túlságosan kicsi ahhoz, hogy csillag lehessen).
A hét képe
A Jupiter felhői - ahogy a New Horizons látta - 2007.12.24.
A Plútó felé tartó amerikai űrszonda felvételén az óriásbolygó felhőzetének hihetetlen változatossága tárul elénk.
1995 óta így is több mint száz bolygó létét tudták közvetve kimutatni más csillagok körül, de ezek mindegyike óriásbolygó, amelyek tömege a Jupiteréhez hasonló. A csillagászok célja pedig a Föld típusú bolygók felfedezése.
 Lásd még: Bolygó, Csillag, Csillagász, Légkör, Jupiter
  
|
