nóva
Újcsillag, hirtelen fellobbant, eredeti fényességének sokezerszeresével sugárzó csillag.
Csillagászati szakszó a latin stella nova (új csillag) szókapcsolat második eleméből. novella, novícius, nóvum.
A nóva keresőtérképe napkelte előtt egy órval mutatja a déli égboltot (Nyz)
MCSE-tagság
1%-ot az MCSE-nek! ...
nóva
Olyan csillag, amely néhány óra vagy nap alatt hirtelen kifényesedik. Fényerejének növekedése akár milliószoros is lehet. Eredeti fényerejéhez néhány hónap, esetleg néhány év alatt tér vissza.
Nóva:
Olyan csillag, amely időszakosan hirtelen fellobban, melynek során a fényessége az eredeti több ezerszeresére növekszik. Nóvakitörés általában olyan szoros kettős csillagok esetében fordul elő, amelyekben az egyik összetevő egy fehér törpe.
nóva
váratlanul felfényesedő csillag. A nóvak kettőscsillag rendszerekben vannak, ahol a hideg, nagyobb társról elsősorban hidrogén áramlik át a fehér törpe körüli akkréciós korongra illetve a felszínére.
Nóva
Illusztráció egy nóva kialakulására.
A nóvák olyan kataklizmikus változócsillagok, ahol a rendszer 1-100 nap alatt 7-20 magnitúdójú kifényesedése következik be, majd a rövid ideig tartó fényességmaximum után az elhalványodás évekig, ...
Nóva az M110-ben
Fontos amatőrcsillagász-történelmi eseményről számolhatunk be 2002. október 7-i keltezéssel. Ezen az estén Kereszty Zsolt győrújbaráti amatőrtársunk elkészítette a legelső magyar amatőr felvételt egy extragalaktikus nóváról! ...
nóva [нова зоря]: fényerejét rövid idő alatt sokszorosára, akár többszázezerszeresére növelő, majd fokozatosan visszahalványuló csillag, amelyet régebben újonnan keletkezett csillagnak tartottak.
...
A nóva hivatalosan a V598 Puppis jelzést kapta, s a mérések szerint az elmúlt évtized egyik legfényesebb ilyen objektuma, ami különösen érdekessé teszi, hogy senkinek nem tűnt fel a maximuma környékén (persze hozzá kell tenni, ...
Kulcsszavak: nóva visszatérő nóva RS Oph csillagfejlődés
Szerző: Kiss László cikkei
Szerző: Kovács István cikkei
Szerző: Nagy Zoltán A. cikkei
Hasonló témájú cikkek » ...
Az 1886-os "nóva" az Androméda-ködben. = Meteor 25. 1995. 5. sz. pp. 40-42.
FLECK Alajos: A földrajzi hosszúság korabeli problémája és a Pühler javasolta megoldás. = Meteor 25. 1995. 5. sz. pp. 52-55.
nóva robbanás. Ez a balszerencse többször is megeshet ugyanazzal a csillaggal, jó néhány ilyen „visszatérő” nóvát ismerünk. Tehát öreg korában a Nap is hánykolódik majd: anyagfelhőkkel dobálózik.
Ekkor valamennyi idő után létrejöhet egy kölcsönható kettőscsillag, például egy nóva, ami nóva-robbanáson eshet át, megvilágíthatja az esetleg már elhalványodott planetáris ködöt.
Ez a robbanás több milliószor nagyobb annál, amire a legfigyelemreméltóbb közönséges nóva képes.
Az M80 azért is különleges, mivel itt 1860-ban egy nóva-robbanás történt.
3. ábra. Az AH Herculis Z Cam típusú törpe nóva változócsillag 1995-ös fénygörbéje az
MCSE Változócsillag Szakcsoportjának adatai alapján. Az adatokat Kiss László dolgozta fel
( A következő beszámoló) ...
t Coronae Borealis változócsillag, pontosabban visszatérő nóva, amely 80 év alatt kétszer lángolt fel. (1866-ban és 1946-ban.)Fényessége 2,0m-ra emelkedett, majd visszaesett 15m-ra.
A NovaCyg2001 területéről készült spektrum felvételen jól látszik, amint a nóva H-alfa emissziója mellett egy háttércsillag hamis emissziót gerjeszt.
Az ilyen változó csillag a nóva. Miután a csillag felégette tüzelőanyagát, a nyomás csökken, a gravitáció eredményeképpen összeroskad.
Ilyen hőmérsékleten a proton-proton ciklust felváltja a robbanásos He-és CNO-ciklus, ahogy a nóva csillagok kitöréseinek elméletében ezt kidolgozták.
 See also: Csillag, Csillagász, Fényesség, Anyag, Év
  
|
RSS
