Neutroncsillag-páros
Évek óta folyik az Einstein-féle általános relativitáselmélet által megjósolt gravitációs hullámok vadászata, amelyek például az egymásba spirálozó kettős neutroncsillag-rendszerekben válhatnak kimutathatóan erőssé.
felhívás ...
Neutroncsillagok rádiókitörései
Furcsa rádiókitöréseket fedeztek fel 11 neutroncsillagnál, melyek oka egyelőre ismeretlen. A rövid villanások alatt az égitestek a rádióég legfényesebb objektumaivá válnak.
felhívás ...
Neutroncsillag fekete lyuk helyett
Új elmélet a fekete lyukak születéséről
Lassan születő fekete lyuk
Startolt a legnagyobb robbanásokra vadászó műhold
Életet adhatnak az Univerzum legnagyobb robbanásai ...
A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok.
A neutroncsillagokról szóló írások kétféleképpen szoktak kezdődni. Az egyik megközelítés arról kívánja az olvasót meggyőzni, hogy mennyire lenyűgöző az a tény, hogy egy kávéskanálnyi neutroncsillag-anyag a Föld felszínén 3 milliárd tonnát nyomna.
Óriáscsillagból neutroncsillag
A Chandra röntgentávcsővel olyan neutroncsillagot találtak a Westerlund 1 halmazban, amely a Napnál több mint 40-szer nagyobb tömegű csillagból keletkezett.
Neutroncsillag
A 1,5-2,5 naptömegű csillagok végállapota. Az összehúzódó magról egy szupernóvarobbanással lefújódik a felszín és egy rendkívül sűrű ~ marad hátra, mely gyors forgásba kezd (a periódusidő akár milliszekundum nagyságrendű is lehet).
Neutroncsillagok:
Kicsi és nagyon sűrű, neutronokból álló csillagok, amelyek valószínűleg igen nagy tömegű és szupernóvarobbanáson átesett csillagok maradványai.
Neutroncsillaggal kapcsolatos rádióforrás. A kibocsátott szabályos rádióimpulzusok igen rövidek, és valószínűleg szinkrotronsugárzásból származnak, amelyet az égitest erős mágneses terében elektronok váltanak ki.
Neutroncsillagok
Miközben a robbanó csillag leveti burkát, magja neutroncsillaggá alakul.
neutroncsillag
szupernóva-robbanások alkalmával az összeroskadó csillag magjából keletkező égitest. A gyorsan zsugorodó mag hatalmas súlya alatt a protonok és elektronok neutronokká alakulnak.
neutroncsillag
A neutroncsillag kb. 10 km átmérőjű csillagmaradvány, mely szupernóva-robbanás után jön létre a felrobbanó csillag magjából.
Neutroncsillag: Hideg csillag, amit a neutronok közötti, a kizárási elven alapuló taszítás stabilizál.
Nukleáris fúzió: Az a folyamat, amelynek során két atommag összeütközik és egyetlen, nehezebb atommaggá egyesül.
Neutroncsillagok
A neutroncsillagok kisméretű, nagytömegű égitestek, anyaguk nagyrészét neutronok alkotják. Szupernóvarobbanások során keletkeznek a csillagok magjából.
Pulzárok, neutroncsillagok, fekete lyukak
Újdonságok a PSR 1937 +21 pulzárról (Barcza Szabolcs) - 1987/140
Kettős pulzárok optikai azonosítása (Barcza Szabolcs) - 1988/112
Milliszekundumos pulzár az M28-ban (Barcza Szabolcs) - 1989/113 ...
- Bevezetés a neutroncsillagok világába.
- Nemzetközi Szupernóva Hálózat (International Supernovae Network); kitűnő oldal profiknak és amatőröknek egyaránt.
De mitől pulzál a neutroncsillag? Egyáltalán, mi okozza nagy erejű rádiósugárzását? Mint minden csillag, így a neutroncsillagok felszíne is heves mágneses viharok színhelye.
A mintegy 10-15 kilométeres átmérőjű szupersűrű neutroncsillagok hasonló módon, de kisebb tömegű csillagokból keletkeznek.
Ugyanakkor a robbanás utáni képződmény sem gömbszimmetrikus, a maradvány - neutroncsillag vagy fekete lyuk - gyorsan forog, és a neutroncsillagnak még erősebb mágneses tere van. A szupernóva-maradványok is meglehetősen aszimmetrikusak.
Minden valószínűség szerint a pulzárok neutroncsillagok, hatalmas mágneses terük van, amely befogja és a csillag forgásával egyidejű keringésre kényszeríti az elektronokat és protonokat, ...
pulzár - gyorsan forgó neutroncsillag, amelynek fényessége minden hullámhosszon (a rádiótartománytól kezdve az optikain át a röntgenhullámhosszakig) a tengelyforgás periódusának megfelelő ütemben változik.
Kiderült, hogy egy régebben elméleti úton megjósolt folyamat, nevezetesen egy-egy kettôs neutroncsillag egybeolvadása okozza ezeket a gigantikus gammakitöréseket.
Gravitációs hullámok kibocsátására a korábban említett kettőscsillagok közül azoknál lehet számítani, amelyeknél két kicsi és szupersűrű test, például neutroncsillag kering szorosan egymás körül.
Nagyon erős mágneses terű neutroncsillag.
Erős mágneses tere nagy erejű elektromágneses sugárzást kelt részben a röntgen- és a gammatartományban.
Amennyiben a Szíriusz B fehér törpe helyett neutroncsillag lenne, továbbra is arra tudná kényszeríteni a Szíriusz A-t, hogy hullámvonalú pályán mozogjon, de jelenlegi fényének csupán 750 ezred részével világítana.
A Chandra megfigyeléseivel 84 röntgen-forrást azonosítottak, ezek fekete lyukak, vagy kettős rendszerekben lévő neutroncsillagok voltak.
Körülötte időszakosan ledobott anyagfelhők, és a körülötte keringő neutroncsillag kölcsönhatásainak követlkeztében az X Per az infravöröstől a röntgentartományig egyaránt mutat fényességváltozásokat, néhány percestől a több évig terjedő időskálán is.
Fényessége 8,4m, központi csillaga egy 16m-ós neutroncsillag (Pulzár) Távolsága 6300 fényév. Látszó átmérője 360" x 240". A köd több, mint 100 km/s sebességgel tágul. Kis műszerekkel nehezen elérhető objektum.
Megállapítását Taylor és Hulse közvetett érvvel támasztotta alá 1974-ben, a neutroncsillagot tartalmazó kettős rendszerek energiaveszteségének tanulmányozásakor.
egy hálózatot alkotva, nagy felbontással vizsgálja majd a kompakt rádiósugárzó égitesteket, elsősorban távoli, aktív galaxismagokat, illetve a saját galaxisunkban található pulzárokat (gyorsan forgó, periodikus rádiójeleket adó neutroncsillagokat).
méreteket ölt, hogy a ledobott anyag mintegy 100 évig 10 000-20 000 km/s -os sebességű gyors tágulást végez, majd az ezt követő 20 000 évben lassulni kezd, majd teljesen megszűnik a mozgása és kihűl. A csillagból legtöbbször csak egy neutroncsillag ...
Kiderült, hogy a neutroncsillagokat tartalmazó kettős rendszerek a leggyakoribb források, ezen kívül sugárzó objektumok vannak a gömbhalmazokban is.
Mégis a legtöbb információt a csillagokról és más asztrofizikai objektumokról fényük alapján nyerhetjük (bár vannak olyan csillagok, akár galaxisok is, melyek nem a látható tartományban sugároznak legintenzívebben, például a neutroncsillagok, ...
A csillag helyén visszamarad egy mindössze 10-20 kilométeres neutroncsillagocska, ám az olyan sűrű, hogy anyagából egyetlen kockacukornyi is súlyosabb volna a Földön, mint például a Magas Tátra! ...
 Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagász, Csillagászat, Fekete lyuk
  
|
RSS
