A naplégkör részei.
Az alábbiakban 1999 június 27-én készített észleléseket mutatunk be, hogy össze lehessen őket hasonlítani a "Flerek és CME-k" című oldal megfelelő képanyagával.
A Voyager 1 elérte a naplégkör határzónáját
Tele van a nyomtatott és az elektronikus sajtó a hírrel: a Voyager 1 elérte a Naprendszer határát. Még a szenzációt kedvelő amerikai szaksajtó is így közli a hírt.
Naplégkör megfigyelése: Az 1842-es európai napfogyatkozástól (amikor a napfogyatkozást kísérő jelenségek első tudományos leírását találjuk) majdnem egy évszázadon át a totalitás jelentette az egyetlen lehetőséget a naplégkör megfigyelésére.
A naplégköri mágneses hullámok megfigyelését a Nap turbulens és igen dinamikus felszín fölötti rétegeiben Erdélyi Róbert professzor (University of Sheffield) elméleti számításai és jóslata alapján - melyeket egy évvel korábban a Science c.
a naplégkör külső tartománya, határa pontosan nem húzható meg, általában a fotoszférától kb. néhány millió km-ig terjedő zónát tekintik koronanak.
Ha a naplégkör a nehéz elemekben dúsabb, mint a fotoszféra, akkor a naplégkör közvetlenül a napmagból kell kapjon nehézelemeket (9. Probléma). Figyelemreméltó, hogy az 5 milliárd évvel ezelőtt képződött meteoritokban He3/He4 = 1.
Animáció : A naplégkör különböző rétegei
Animáció : Protuberanciák a Napon
Animáció : Egy koronakitörés, amint eléri a Földet ...
fotoszféra - A Nap látható felszíne, a naplégkör legalsó, néhány száz kilométer vastagságú rétege, melyből az észlelhető sugárzás több, mint 99%-a származik.
Évtizedek óta küzdenek a kutatók a naplégkör magas hőmérsékletének problémájával. Hogyan lehet a korona millió fokos, miközben az alatta levő "napfelszín", a fotoszféra alig néhány ezer fok hőmérsékletű?
A fler tevékenység ideje alatt azonban nemcsak a részecskesugárzás növekszik a naplégkör egy bizonyos területén, hanem az elektromágneses sugárzás is.
átmeneti zónájára irányulnak, amely egy igen dinamikus régió a viszonylag hideg napfelszín és a naplégkör alacsonyabb területei (kb. 10.000 K), illetve a szélsőségesen forró felső légkör, a napkorona között (több mint 3 millió K).
Ez a szigorú értelemben vett naplégkör legkülső része, mely folyamatosan megy át a napszélbe és a bolygóközi térbe. A korona tanulmányozására hosszú időn keresztül csak a teljes napfogyatkozások adtak alkalmat, ezért egészen a XX.
A Nap, pontosabban a naplégkör, és azon belül a napfoltok első megfigyelése nem meghatározható, mert valószínűleg már az ősemberek látták őket, mivel tudjuk, hogy a nagyobb kiterjedésű foltcsoportok kisebb-nagyobb ködön át, ...
Patkós László: A csillagászat legújabb eredményei
Kolláth Zoltán: Káosz a csillagászatban
Erdélyi Róbert-Petrovay Kristóf: A naplégkör szerkezete
Csaba György: Mit kell tudni az asztrológiáról?
(Ma mintegy 25 ezer ilyen abszorpciós vonalat ismerünk, melynek mintegy 75%-át sikerült már azonosítani.) Az emissziós vonalak főként a naplégkör legkülső tartományában, a napkoronában jönnek létre.
Kutatási témakörei között szerepel a mágneses tér ki- és átalakulásának monitorozása, a Nap teljes energiakibocsátásában bekövetkező apró változások észlelése, a nagyenergiájú sugárzások keletkezésének tanulmányozása, valamint a naplégkör ...
 Lásd még: Légkör, Csillag, Csillagász, Nap, Bolygó
  
|
RSS
