Nagybolygók és holdjaik
Az 1986 TO: a Föld második természetes kísérője (Illés Erzsébet) - 1999/146
Sók szerepe a Vénuszon és a jeges holdakon (Illés Erzsébet) - 1997/131
Lágylemez-tektonika a Vénuszon (Illés Erzsébet) - 1998/132 ...
A nagybolygók és holdjaik
A Jupitert és holdjait több éven át vizsgálta a NASA Galileo szondája. Nemrég repült el mellette a Cassini szonda, ennek fedélzetén a KFKI-RMKI-ban készült berendezések is mérték a plazmakörnyezetet.
Nap,
9 nagybolygó,
és azok eddig ismert 61 holdja,
körülbelül 100000 kisbolygó,
üstökösök és meteorok,
bolygóközi (interplanetáris) anyag ...
Nap,
8 nagybolygó, és néhány törpebolygó
azok eddig ismert holdjai,
körülbelül 100000 kisbolygó,
üstökösök és meteorok,
bolygóközi (interplanetáris) anyag ...
nagybolygó
a négy Föld típusú bolygó (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) és a négy Jupiter típusú bolygó (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) a Naprendszerben. A Plutot tulajdonságai alapján nem ide, hanem a Kuiper-övbe sorolják.
Nagybolygók
A Nap körül keringő nagyobb méretű égitestek, átmérőjük 140 ezer és 2 ezer km közötti, alakjuk gömbszimmetrikus.
A nagybolygók, kisbolygók, üstökösök és meteorok Kepler törvényeinek megfelelően ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül. Mozgásuk annál lassúbb minél távolabb vannak a Naptól.
A nagybolygók szekuláris perturbációi
Kisbolygók szekuláris perturbációi
A Naprendszer stabilitása
A kanonikus perturbációelmélet alapjai ...
A nagybolygók két csoportra oszthatóak: 1. Föld típusú bolygókra (4 bolygó tartozik ide, Naphoz közelebb helyezkednek el), 2. Jupiter-típusú bolygók (4 bolygó, Naptól távolabb), kivétel a Plútó.
...
A nagybolygók vizsgálata és a naprendszer külsőbb vidékeinek felderítése nem ért véget a Voyagerekkel.
A 8 nagybolygó és a Plútó törpebolygó magyar és angol nevei, illetve jelölésük. »
Általános információk
A napéjegyenlőségek és napfordulók, húsvét és pünkösd vasárnap, illetve a fő holdfázisok időpontjai. » ...
A félig nagybolygónak, félig Kuiper-objektumnak tartott "kétes pozíciójú" Plútó térképezése bonyolult munka.
A kilenc nagybolygó alapvetően két csoportba osztható. A Naphoz közel keringő, viszonylag kis méretű, szilárd kéreggel borított, többnyire kőből álló bolygókat (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, de a Plútót is ide sorolják, ...
A kilenc nagybolygó pályája - a Merkúr és a Plútó kivételével - szinte pontosan egy síkban az úgynevezett ekliptikában helyezkedik el.
A legkülső nagybolygó felkeresése után a Voyager-2 igen meredeken, mintegy 48 fokos szögben déli irányban távolodik a Naprendszer fősíkjától, évente mintegy 470 millió kilométerre távolodva a bolygók keringési síkjától.
A naprendszerbeli nagybolygók közel egy síkban keringenek a Nap körül. Ezért mozgásuk vizsgálatakor sokszor célszerű olyan koordináta-rendszert használni, melynek alapsíkja az ekliptika síkja.
A Naprendszer négy nagybolygóját két gázóriásra (Jupiter és a Szaturnusz) és két jeges óriásra (Uránusz és a Neptunusz) osztják.
Tengelyforgási periódusa a nagybolygók között a legrövidebb (alig 10 óra alatt fordul körbe saját tengelye körül), ennek következtében erős centrifugális erő lép fel az égitesten, amitől alakja erősen lapult.
- Most úgy néz ki, hogy 895 nap alatt kerüli meg a Napot, ám az ilyen kis égitesteket könnyen „rángatja” a nagybolygók gravitációja, így állandóan módosul a pályájuk.
Pioneer-10 Jupiter Pioneer-10 űrszonda indul el a nagybolygók felé a Jupiter közelfényképezésére 04.07. Tanyaaz Interkozmosz-6 Föld körüli pályára viszi és vissza is hozza az első magyar kozmikus berendezést, egy passzív meteoritcsapdát (Tánya) 07.
kisbolygók (aszteroidák) - A Naprendszert alkotó égitest-típusok egyike, átmenet a meteorok és a nagybolygók között. Elsőként a máig legnagyobbnak ismert, 1023 km átmérőjű Cerest fedezték fel 1801-ben.
A Hold ekliptikához közeli útján haladva el képes fedni az összes nagybolygót és "útbaeső" csillagot. A Hold csomói 18,62 év alatt tesznek meg 360°-t az ekliptikán, és ebben az időszakban a teljes éggömb 10%-át képes elfedni.
A Jupiternek szentelt Marduk templom melletti másik hat főtemplomot a Napnak, a Holdnak és a másik négy akkoriban ismert nagybolygónak ajánlották.
Ha azonban az üstökös megközelíti az egyik nagytömegű, ezért erős gravitációs vonzással rendelkező nagybolygót, akkor adott feltételek esetén képes úgy megzavarni az üstökös pályáját a bolygó gravitációs vonzóereje révén, ...
Nemrég 12 új holdat fedeztek fel a Szaturnusz körül, ezzel ennek a nagybolygónak már 30 ismert holdja van, messze a legtöbb a Naprendszer bolygói közül. Az új holdak mind rendellenes pályán keringenek, amelynek nagyon nagy a hajlásszöge.
A Föld a Naprendszer kilenc nagybolygójának egyike. Még a négy belső bolygó közül sem válik ki különösebben, tömege megegyezik a Vénuszéval, tengelyforgási ideje a Marséval, ...
A nagybolygókhoz és azok holdjaihoz viszonyítva viszont igen kicsi. A mi Holdunk sugara például közel négyszer akkora, mint a Ceresé. Jó néhány olyan hold tagja van a Nap családjának, amelyik nagyobb a Ceresnél.
Ilyen égi objektumok számbavételekor mindig szem elôtt kell tartani azt a fontos tényt, hogy a nagybolygók pályája a kialakulásuk óta a mai napig stabil, alakjuk igen közel áll a körhöz, ...
A Nap körül keringő 9 nagybolygó mellett több tucat holdat, százezernyi kisbolygót és több száz üstököst ismerünk. A kis égitestek becsült száma milliós nagyságrendű. A Naprendszer égitestjeit több szempontból lehet vizsgálni.
A Kuiper-övből az üstökösöket a nagybolygók gravitációs hatása űzi időnként befelé, közéjük tartozott az 1994-ben részekre szakadva a Jupiterbe csapódott Shoemaker-Levi-9-üstökös is.
Írásunkban arra a kérdésre keressük a választ, helyesen döntött-e a csillagász társadalom akkor, amikor a Plútót nagybolygónak fogadta el.
Naprendszer: a hozzánk legközelebbi csillag, a Nap körül keringő nagybolygók: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz, a Plútó, valamint holdjaik és több ezer kisbolygó illetve aszteroida, ...
A 70-es években közelről vizsgálták a nagybolygókat, a Napot, a Marsot. A 80-as években a Halley-üstökös közelében repültek el. 1981-től űrrepülőgép járatok indultak.
A ~-be tartozik a Nap, a kilenc nagybolygó, és ezek holdjai, többszázezer kisbolygó, milliárdnyi üstökös. A ~ben használatos távolságegység a csillagászati egység (CsE). A Föld 1 CsE-re, a Plútó átlagosan 39.5 CsE-re van a Naptól.
A Naprendszerbe tartozik a Nap, a kilenc nagybolygó, és ezek holdjai, többszázezer kisbolygó, milliárdnyi üstökös. A Naprendszerben használatos távolságegység a csillagászati egység (CsE). A Föld 1 CsE-re, a Plútó átlagosan 39.5 CsE-re van a Naptól.
Távoli világok kutatói
Két új Plútó-hold - 2005.11.01.
A Hubble-űrtávcső segítségével a Naprendszer 9. nagybolygója (?) mellett két újabb, a Charonnál kisebb, és távolabbi pályán keringő kísérőt fedeztek fel.
 Lásd még: Naprendszer, Bolygó, Csillag, Égitest, Csillagász
  
|
RSS
