A Nagy Bumm és a nagy bummok Az Ősrobbanás elmélete klasszikus elméletnek számít a kozmológiában. Talán a legszélesebb körben elfogadott és a legjobban bebizonyított hipotézis az összes közül.
A Nagy Bumm A "Nagy Bumm" kifejezés egy robbanásra enged következtetni valahol a térben, ami után a részecskék a téren keresztül haladva távolodnak egymástól.
Nagy Bumm [Ősrobbanás], a tudomány mai állása szerint 13-14 milliárd éve az Ősrobbanás hozta létre a Világegyetem terét, anyagát az azt uraló törvényekkel egyetemben.
A Nagy Bumm után 100-300 másodperccel az egész Világegyetem bizonyos értelemben egy csillaghoz hasonlóan működött. Amikor hőmérséklete kb.
A Nagy Bumm során nem keletkeztek szénatomok, mivel azok csak alfarészecskék (hélium atommagok) hármas ütközése során jöhetnek létre. Az univerzum kezdetben túl gyorsan tágult és hűlt le ahhoz hogy ez megtörténhessen.
: Az idő rövid története (a Nagy Bummtól a fekete lyukakig), Maecenas 1989 143. Lóki József-Szabó József: Csillagászati földrajz gyakorlatok, KLTE jegyzet, Tankönyvk. 1989 (3.kiadás) 144. Marik Miklós (szerk.): Csillagászat, Akadémiai 1989 145.
Hubble felfedezése hatására keletkezett a Nagy Bumm elmélet, aminek az az alapja, hogy az egész Univerzum egy kb. 12-15 milliárd évvel ezelőtti robbanás óta tágul. Teljesen mindegy, hol vagyunk a Világegyetemben, az egész Univerzum tágulni látszik.
Az általános relativitáselméleten alapuló kozmológiai modellek szerint a Világegyetem sorsa a Nagy Bumm után kétféleképpen alakulhat.
A modern kozmológia standard modellje, a véges idővel ezelőtt bekövetkezett Nagy Bumm puszta létezése, valamint az anyag vele járó, egymást követő, de lényegesen különböző állapotainak sorozata alapjában ingatta meg ezt a világképet.
Az elmélet szerint az expanzió 13,7 milliárd évvel ezelőtt indult, a kezdőpontot pedig az Ősrobbanás (Big Bang, Nagy Bumm) jelöli ki.
Berillium-gyakoriság és a Nagy Bumm elmélet (Patkós László) - 1993/129 Röntgen háttérsugárzás (Patkós László) - 1995/137 Hélium ősrobbanás nélkül? (Barcza Szabolcs) - 2001/203 ...
Illik ismerni az általánosan elfogadott Big Bang vagy Ősrobbanás vagy Nagy Bumm elméletet.
Világegyetem ötlete már azóta fel-felbukkant, amióta az 1930-as években az Ősrobbanás elmélete először megjelent. Senki sem tudta azonban megfejteni, hogy a Világegyetem egy ciklusát befejező "nagy reccs"-ből hogyan keletkezik a következő "nagy bumm".
A tágulás elképzelhető kezdete egy pontszerű kiterjedésű, végtelen nagy energiasűrűségű állapot, az ősatom (Lemaître, 1927), amelynek felrobbanását ma a "nagy bumm" (ősrobbanás) pillanataként emlegetjük.
Amennyiben tömege meghaladja ezt a kritikus határt (azaz zárt), akkor a benne lévő anyag gravitációs ereje elég nagy ahhoz, hogy egy idő után megállítsa a tágulást, amit összehúzódás követ majd, végén a Nagy Bumm ellentétével: a Nagy Reccsel.
1992-ben a COBE műhold érzékelte a "Nagy Bumm" utáni "hőlüktetést". A kezdetben kitört tüzes energia erősen lehűlt, jelenlegi hőmérséklete -270 ºC, alig magasabb, mint az abszolút nulla fok, és több százmilliószor hidegebb, ...
Lásd még: Világegyetem, Csillag, Anyag, Galaxis, Univerzum
 
|