A magnetoszféra meglepetései
A magasságmérések igazolták a régóta feltételezett, de eddig csak bizonytalan adatokkal alátámasztott elgondolást, amely szerint a Merkúr becsapódásos kráterei általában véve laposabbak a holdiaknál, ...
magnetoszféra
egy égitestet körülvevő mágneses mező, amely töltött részecskéket tartalmaz. A magnetoszféra eltéríti, kölcsönhatásba lép a világűrből érkező töltött részecskékkel, így részben védelmet nyújt a napszéllel szemben.
magnitúdó ...
magnetoszféra
Bolygók vagy más mágneses teret keltő csillagászati objektumok körül kialakuló plazmatartomány, amelyen belül a belső mágneses tér hatása dominál.
meteoroid, meteor, meteorit ...
Magnetoszféra. Milyen fajta részecskéket tart befogva? Idővel változnak-e ezek? Hogyan befolyásolják a gyűrűket és a holdakat? Mit árul el a magnetoszféra a Szaturnusz belsejéről?
Néhány érdekes adat ...
1 Magnetoszféra
2 Gyűrűk
3 Holdak
4 Külső hivatkozások
A Jupiter magnetoszférája a legnagyobb alakzat az egész Naprendszerben. Elnyúlik egészen a Szaturnusz pályáján túlra. Ha látható lenne, az esti égbolton nagyobbnak látszana mint a telihold. Kb.
A magnetoszféra belsejében, a Földhöz közel a mágnes tér közelítőleg dipólus, kevéssé torzult, erővonalai zártak. A Nap irányában is csak olyan erővonalak találhatók, amelyek a Földben záródnak.
Mini magnetoszféra a laboratóriumi kísérletben. Az állandó mágnes helyzetét a fehér henger jelzi. A balról érkező plazmaáramot a mágnes bipoláris tere jól láthatóan eltéríti.
[L. Gargaté és tsai] ...
A földi magnetoszféra és a légköri ózonréteg védi a bioszférát az erôs, kozmikus eredetű káros sugárzásoktól (részecske-, illetve ibolyántúli sugárzásoktól).
A földi magnetoszféra módosulása
A Föld és a bolygók mágnese terét - volt már szó róla - az ún. dinamó-hatás kelti.
magnetoszféra A Föld (általában egy égitest) körül az a tartomány, amelyben az elektromosan töltött részecskék mozgását elsősorban a Föld (az égitest) mágneses tere határozza meg.
Múlt havi cikkemben a Kozmosz hatásainak tanulmányozása vezetett el az elektromágnesesség, a földi magnetoszféra, a Hold és az agytevékenység eddig fel nem ismert kapcsolataihoz.
A Földet mágneses tere miatt magnetoszféra övezi. A magnetoszféra állapota igen érzékeny a Naptól származó hatásokra, főleg a töltött részecskék befolyásolják.
A magnetoszféra az alacsonyabb pályán keringő űrhajók utasait csak a kisebb energiájú részecskéktől védi meg (ilyenkor egy űrséta már komoly kockázatot jelent), de a sarkkörön túl repülő repülőgépek utasainak sugárzási terhelése is megnövekszik, ...
Ez a hat nap alatt a Hold felszíne folyamatosan ki van téve a földi magnetoszféra legkülső részében mozgó nagy sebességű, elektromosan töltött részecskék áramának.
Továbbfolytatódott a két magnetoszféra vizsgálata és az Europa hőtérképének összeállítása. Vizsgálták a hold légkörének változásait jégvulkánok gőzei után kutatva, egy újabb terület kémiai összetételét térképezték fel.
Kicsiny magnetoszféra-üreggel a Merkúr és a Mars is rendelkezik.
A szilárd, kristályrácsokba épült anyagot (és ahol találunk, a folyadék halmazállapotút is) a gravitációs és centrifugális erőtér rendezi.
A naptevékenység eseményeinek hatása egy sor geofizikai jelenségben kimutatható, például sarki fény, geomágneses háborgások, magnetoszféra-áramok, ionoszféra-töltéssűrűség, általános légkörzés, időjárás, stb.
 Lásd még: Bolygó, Föld, Anyag, Légkör, Nap
  
|
RSS
