Mágneses erővonalköteg.
fúziós reaktor
Olyan berendezés, melyben szabályozott formában magfúzió zajlik. A fúzió során hidrogénmagokból (protonokból) héliummagok keletkeznek, mialatt energia szabadul fel. Fúziós folyamatok termelik a Nap energiáját is.
12. ábra: Mágneses erővonalak felcsavarodása, fluxuscsövek felszínre jutása (Marik 1989) ...
A Napból kiinduló mágneses erővonalak, amelyek a bolygóközi teret átjárják a Plútón is túli körzetekig (ez az un. hélioszféra), ezekhez a mágneses körzetekhez kapcsolódni tudnak.
A Nap mágneses erővonalai mentén gyakran szálas szerkezetet figyelhetünk meg a napkoronában. A totalitás kezdetekor a Nap keleti, azaz baloldali peremén távcsőben -- szerencsés esetben szabad szemmel is láthatóan -- néhány piros folt is feltűnik.
A mágneses erővonalak mentén ugyanis nagy sebességre gyorsított elektronok és ionok mozognak kifele, melyek a környező, szintén erősen mágneses ködben elektromágneses sugárzás formájában elvesztik energiájuk nagy részét.
A fekete lyuk körül igen gyorsan örvénylő anyagkorong mágneses erővonalakkal rendelkezik, amelyek csapdába ejtik a fekete lyuk irányába zuhanó ionizált gáz töltött részecskéit.
Ennek oka, hogy a Nap felszíne mágneses tere révén állandó kölcsönhatásban áll a bolygóközi térrel (a helioszféra a Plutón túl végződik!), és ez a kölcsönhatás állandóan fékezte a Nap felszíni rétegeit, ahonnan a feltevés szerint a mágneses ...
Az érintett térrészben a stabil mágneses erővonalrendszer instabillá válik, és a mágneses fluxusköteg a benne levő részecskékkel együtt elszabadul és buborékként felfúvódik.
Tételezzük fel, hogy a mágneses erővonalak valamilyen perturbáció hatására hullámossá válnak a lökéshullám frontja mentén.
A nagy felbontású ultraibolya felvételen a mágneses erővonalak mentén áramló forró plazma (elektromosan töltött gáz) hurkainak finom szerkezetét figyelhetjük meg. A hamisszínes fotó színeihez különféle hőmérsékleti értékek tartoznak: a kék szín kb.
Ezek a fotoszféra fölé nyúló izzó gázhidak a Napon, amelyek a két napfoltot összekapcsoló mágneses erővonalakat követik.
A nagy sebességgel száguldó, a mágneses erővonalak körül spirálmozgást végző, elektromosan töltött részecskék, elektronok, pozitronok sugárzása (az ún. szinkrotron-sugárzás) főleg a röntgentartományba esik.
A megfigyelések egyértelműen megmutatták, hogy a naptevékenységet a Nap felszíne alól az aktív vidékeken feltörő óriási mágneses erővonalkötegek (fluxuscsövek) okozzák.
A napfoltok valószínűleg a fotoszférából ki- és belépő mágneses erővonal hurkoknál keletkeznek. Egy különálló napfolt mérete általában több ezer km, belső részén sötétebb terület (umbra) található, ezt övezi a világosabb zóna (penumbra).
Ráadásul az a hatás, amelynek a terjedése a Földig még nagyjából radiálisnak tekinthető, távolabb már a Nap forgása miatt felcsavarodó mágneses erővonalak spirálja mentén terjed, ahogy távolodik, úgy a mozgási irány egyre jobban eltér a radiálistól, ...
A napkorona alacsonyabb (1 millió K körüli) hőmérsékletű és gyengébb röntgenintenzitású területe. Belőlük a mágneses erővonalak nyitottan nyúlnak ki és ezek mentén elektromosan töltött részecskék áramai jutnak ki a bolygóközi térbe (sebességük 200 - ...
A "protuberancia" jelentése: A Nap és a csillagok felszínéről a légkörén átívelő, mágneses erővonalak mentén tartósan fennmaradó anyagáramlás.
A fotoszférában találhatók a környezetüknél 1-2 ezer kelvinnel alacsonyabb hőmérsékletű napfoltok, melyek a ki- és belépő mágneses erővonal-hurkoknál keletkeznek.
Ekkor a nyílt mágneses erővonalak mentén nagyenergiájú részecskék szabadulhatnak ki a robbanásból, melyek gyorsuló mozgásukkal röntgen-, gammasugárzást
keltenek, és ez okozza a hirtelen nagyenergiájú felvillanást.
Egy neutroncsillag nem más, mint egy gigantikus pörgő óriásmágnes, így nem csoda, hogy hatalmas elektromos tér keletkezik felszínén. Ez aztán a mágneses erővonalak mentén kifújja a töltött részecskéket, az elektronokat, pozitronokat, ionokat.
A röntgen- és ibolyántúli felvételeken sötét foltokként feltűnő koronalyukak hidegebb, alacsonyabb sűrűségű és nyitott mágneses mezejű képződmények (azaz a mágneses erővonalak valahol a bolygóközi térben záródnak ahelyett, ...
Ez látszik is fölöttük, a protuberanciákban (felhők a Napon), ahol a mágneses erővonalak mentén áramlik a plazma (ionizált, vagyis elektromosan töltött részecskék), és itt fordulnak elő a napkitörések (fler) is.
A látszólag kifelé haladó mágneses erővonalak így már metszhették valahol a lökéshullámot, és a korábban látott részecskeáramlás innen származhat.
Belőlük a mágneses erővonalak nyitottan nyúlnak ki és ezek mentén elektromosan töltött részecskék áramai jutnak ki az interplanetáris térbe (sebességük 200 - 900 km/s).
A napszél nagy része ugyanis az úgynevezett koronalyukakból fúj a pólusok környékén, itt a mágneses erővonalak nem alkotnak zárt hurkot.
 Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagász, Nap, Föld
  
|
RSS
