Magellán-felhők
A déli égen látható két elmosódott, ködös fényfolt; két kicsiny, a mi Tejútrendszerünk körül keringő szabálytalan galaxis. E két objektumot Magellán vette észre az 1521-22-ben tett, végzetesnek bizonyult utazáson.
a Magellán-felhőket is tartalmazó kb. 200 ezer fényév hosszú, csillagokból és gázfelhőkből álló ív a Tejútrendszer körül, amely a Magellán-felhők és a Tejútrendszer gravitációs kölcsönhatása során keletkezett.
Magellán-felhők ...
Kulcsszavak: Magellán-felhők Magellán-áramlás
Szerző: Molnár Péter cikkei
Hasonló témájú cikkek »
Teljes cikkarchívum » ...
lévő UFO lámpáitól 3
c) a napszél részecskéivel való kölcsönhatásból 226 4. Mit nevezünk Oort-felhőnek?
a) a Neptunuszon túli kisbolygók övezetét 27
b) a Naprendszer külső részén lévő sokmilliárdnyi üstökösmagot 256
c) a Magellán-felhők ...
1521 - Ferdinánd Magellán a Föld körülhajózása során megvizsgálta a Magellán-felhőket.
1600 - Simon Marius leírja az Androméda-ködöt.
Feltűnőbb, mint a leírásokból gondoltam, de tényleg nagyon-nagyon messze van a déli pólustól, melyet a Dél Keresztjével és a Magellán-felhőkkel háromszögelve úgy-ahogy be lehet célozni. Az erdőben állunk, a műút közepén.
Tejútrendszerünknek 11 kísérőgalaxisát fedezték fel eddig, közülük a legnagyobbak a Kis- és a Nagy Magellán-felhők, mindkét objektum megfigyelhető szabadszemmel a déli égen.
egy stabil kettős rendszert alkotott, mielőtt először megközelítették volna a Tejútrendszert, majd az ezzel a kiindulási alappal futtatott számítógépes szimulációk során azt vizsgálták, kialakulhatott-e a gázáram anélkül, hogy a Magellán-felhők ...
A gáz egy része - a felhők egymásra kifejtett árapályereje, illetve a Tejútrendszer és a Magellán-felhők közötti gravitációs kölcsönhatás következtében - hídként húzódik a két felhő között.
Magellán-felhők
Andromeda galaxis
Plejádok (Fiastyúk)
rádiógalaxis
intergalaktikus anyag
aktív galaxismag (AGN - Active Galactic Nucleus, aktív galaxis)
kvazár (quasi-stellar radio source, csillagszerű rádióforrás) ...
Ezek leglátványosabb tagjai a déli égboltot különlegessé tevő Kis és Nagy Magellán-felhők.
a Magellán-felhők 30 ezer vörös változócsillagának teljes periódusvizsgálata az OGLE égboltfelmérő program adatai alapján).
A Magellán-felhőkben a gáz sűrűségét jól ismerjük, így megjósólható, mekkora gamma-fluxust kellene látnunk; a mérések ennél az értéknél jóval kevesebbet mutatnak, ami arra utal, ...
Ide tartozik az Androméda-köd és a Magellán-felhők is. Legfeltűnőbb tagjaik spirálgalaxisok, de minden galaxistípus előfordul bennük. A halmaz tagjait a tömegvonzás tartja össze.
A Magellán-felhők
(Gömbhalmazok: 47 Tuc. LMC, SMC: általános jellemzők. S Doradus. SN1987A. LMC X-3)
A Lokális Csoport
(M31, központi része, S And. M31 szatellitái. M33. Tejút szatellitái.)
A Virgo szuperhalmaz
(Virgo halmaz, M87, 3C273. M82.
egy adott csillagcsoportosulás változóinak minél pontosabb mérésére és azok együttes modellezésére van szükség. Nem véletlen, hogy a cefeidák segítségével az elmúlt években is pontosodott a Tejútrendszer kísérőgalaxisainak, a Magellán-felhőknek és ...
Kiderült, hogy a neutroncsillagokat tartalmazó kettős rendszerek a leggyakoribb források, ezen kívül sugárzó objektumok vannak a gömbhalmazokban is. Felfedezésre kerültek az első extragalaktikus források is (Magellán-felhők, Androméda-köd), ...
 Lásd még: Tejút, Csillag, Tejútrendszer, Galaxis, Csillagász
  
|
RSS
