Kvantummechanika

Kvantummechanika
A vakvéletlen birodalma
"...hihetetlennek tűnik számomra, hogy a Jóisten kockajátékot játsszék." ...

A kvantummechanika szerint értelmetlen a Planck-időnél rövidebb időtartamról, vagy a Planck-hossznál rövidebb távolságról beszélni. A fény egy Planck-idő alatt tesz meg ilyen távolságot, azaz mintegy 1,616 Ă- 10âˆ'35 métert.

A kvantummechanika ezen gondolatkísérlete mindenesetre éles ellentétben áll azzal a tapasztalattal, hogy az emberiség szívósan gyötrődve, vissza-visszatérően, rendületlenül gyötrődik vagy épül a Világegyetem mint egész eszméjén, ...

A kvantummechanika egyik alapelve kimondja, hogy a részecskék, beleértve az elektronokat is, hullámként is viselkedhetnek.

A kétféle strukktúrát összetartó erő is különböző: a kristályokat (és társulásaikat, a kőzeteket) elektromágneses és kvantummechanikai természetű erők, a bolygótesteket a gravitációs erő szervezi meg, alakítja ki.

Még egy másik régi probléma is megoldásra vár, nevezetesen a gravitáció-elméletnek a kvantummechanika alapelveivel való összeegyeztetése.

Kopeikin szerint a várt értéktől való milliomodnyi eltérés is jelentős hatással lehet a gravitáció és a kvantummechanika kidolgozandó egyesített elméletére, ...

Ami pedig a semmiből való keletkezés elméleteit illeti: itt már-már tudatos ködösítésről beszélhetünk, hiszen ez esetben a "semmit" a kvantummechanikai vákuum értelmében használják, s számomra elképzelhetetlen, hogy akik így tesznek, ...

Az energiaszint-ugrások pontos sorozatát kvantummechanikai valószínűségek irányítják. Egy elektron befogódhat az ötödik energiaszintre, majd leugorhat a harmadikra, aztán az elsőre.

A fejezet tökéletes megértéséhez szükséges némi kvantummechanikai előismeret, amelynek biztosítására azonban ezen jegyzet keretei között nincsen lehetőség: remek bevezető jellegű kvantummechanika könyvek állnak rendelkezésre magyar nyelven...

Ha itt a klasszikus fizika érvényesülne, akkor a folyamat csak a potenciálgát nagyságával megegyező energiájú protonok esetén jönne létre, de megvalósulhat már alacsonyabb energia esetén is a kvantummechanikai alagúteffektus miatt.

Ha csak annak a létezésében hinnénk, amit látni lehet, akkor a részecske fizika, kvantummechanika, satöbbi nagy részét nyugodtan meg lehet kérdőjelezni, például ilyen kijelentésekkel, hogy "ki látott már mágneses teret?".

Bell 1964-es elemzésének és az azt követő, egyre finomabb kvantummechanikai mérési módszerekkel elért fejlődésnek.

Lásd még: Anyag, Csillag, Világegyetem, Hőmérséklet, Univerzum