Kuiper-öv
A Naptól 35 - 40 CSE-től mintegy 100 CSE távolságig terjedő öv, amelyben planetezimálok keringenek távoli körpályákon.
A Kuiper-öv objektumai
Főbb témakörök:
A Plútó perihélium-átmenete, az óriásbolygók szerepe, plomet ...
A Kuiper-öv objektumai
A Plútó perihélium-átmenete, óriásbolygókszerepe, plomet.
A Kuiper-öv és a külső bolygók (solstaiton.com)
Harold F. Levison (Southwest Research Institute) és Alessandro Morbidelli (Observatoire de la Cote d'Azur) új elgondolással magyarázza a fenti két jelenséget.
A Kuiper-öv
A Neptunuszon túli térség, a Kuiper-öv kutatása az elmúlt évtizedekben került reflektorfénybe. Napjainkban már közel ezer Kuiper-objektumot ismerünk, amelyek közül a Plútó az egyik legnagyobb.
3 A KUIPER-ÖV
Századunk közepétől egyre világosabbá vált, hogy a Naprendszer nem ér véget a Plútónál (Oort, 1950; Kuiper, Edgeworth, 1951), de egészen az utóbbi évekig csak közvetett bizonyítékok voltak a távolabbi égitestek létezésére, ...
Kuiper-öv
Nem teljes lista, bővebb van az ELTE planetológia honlapján.
Kisbolygó felfedezés dátuma felfedező
908 Buda ...
Kuiper-öv
a Naptól 30-55 Cs.E. között húzódó, közel korong alakú üstökösfelhő, tagjai a Kuiper-objektumok. A Kuiper-öv tömege néhány földtömeg, sok millió 1 km-nél nagyobb kisbolygót illetve üstökösmagot tartalmazhat.
A Kuiper-övezet dinamikai szerkezete
A Kuiper-övezet dinamikai szerkezetének feltárására M. J. Duncan és munkatársai (1995) végeztek kiterjedt numerikus vizsgálatokat.
A Kuiper-öv
1930-tól kutatás a "Planet X" után.
Az űrszondák pályái kizárják a nagy tömegű égitestek létezését.
Gerard Kuiper (1951):
a rövidperiódusú üstökösök pályái alapján
Kuiper-öv: a Naprendszer keletkezésének maradéka ...
A Kuiper-öv után kezdődik az Oort-felhő, amely néhány ezer és 200 ezer Cs.E. közötti távolságban veheti körül a Napot. Kilométeres, méteres üstökösökből áll.
Kuiper-öv Lapos gyűrű alakú övezet a Naprendszer külső határvidékén, 40-100 CSE távolságban. Benne még a Naprendszer kialakulásának idejéből visszamaradt kisebb égitestek, üstökösmagok, kisbolygók és porszemek keringenek a Nap körül.
Pályahajlásuk erős koncentrációt mutat az ekliptika síkjában, valószínűleg a Kuiper-övből származnak. Naptávolpontjaik egy-egy bolygópályánál halmozódnak, főleg az óriásbolygókénál.
Aszteroida-öv, Kuiper-öv és Oort-felhő eredete. Lecsengő akkréció és az anomáliák eredete: Vénusz forgása, Hold kiszakadása a Földből. Intenzív bombázás + napszél -> külső rétegek parciális olvadása, differenciálódás. Magmaóceán?
A Plútó a mai álláspont szerint valószínűleg a Kuiper-övből származik, melynek belső szélét érinti is keringése során.
Ezt az övezetet Kuiper-övnek nevezzük, a benne keringő égitesteket pedig Kuiper-objektumoknak. A Plútó számos dologban különbözik a Naprendszer nyolc bolygójától, és számos dologban hasonlít a Kuiper-objektumokhoz.
Az Oort-felhőben és a Kuiper-övben eltérő hatásokat kellett elszenvedniük az üstökösöknek. Más a galaktikus kozmikus sugárzás intenzitása, eltérő a beléjük ütköző üstököstörmelékek mennyisége, más-más hőhatásokat kellett elszenvedniük.
A Nizza-modellnek sok bírálója van, s most Parker munkája is azt sugallja, hogy a Kuiper-öv a jelenlegi pozíciójához közel alakult ki és az elmúlt évmilliárdok alatt gyakorlatilag semmilyen zavaró hatás nem érte.
Már korábban kimutatták, hogy a rendszerben két valószínűsíthető bolygó mellett egy, a Naprendszer Kuiper-övéhez hasonló, jeges üstökösökből álló vastag külső öv is található.
- a Plútó bolygó maradt, de a Kuiper-öv tagja
1979-ben a Naprendszer egy kicsit "felforgatott" lett. Ekkor a Plútó, amely egy igen elnyúlt elliptikus pályán mozog, időszakosan közelebb került a Naphoz, mint a Neptunusz.
A vizsgált problémák új témakörökkel is bővültek, így az utóbbi években előtérbe kerültek a földközeli kisbolygók, valamint a Edgeworth-Kuiper-övezet objektumai.
A Kuiper-öv objektumai és a Chironhoz hasonló égitestek nem igazán illenek bele ebbe a sémába. A Föld/Hold és Plútó/Charon rendszereket (tömegarányuk 81:1 illetve 9:1) néha "kettősbolygónak" vagy "ikerbolygónak" tekintik.
Az Űrtávcső idén áprilisban közreadott képén az 1998 WW31 jelzésű kettős kisbolygó látható, amely a Kuiper-öv tagja. A képen a kisebb test nagyobbhoz viszonyított helyzetváltozása látható.
A bolygókutatók manapság inkább a Naprendszer távoli, érdekesebb vidékei felé tekintenek, például a Mars - ahová már az emberes utazásokat tervezik - , az óriásbolygók és holdjaik, vagy a Kuiper-öv felé.
Az emberiség előszőr indított űreszközt a Plútóhoz és a Kuiper-övbe. A New Horizons űrszonda (többszöri halasztások után) végül csütörtökön sikeresen pályára állt. Az immár szabadon "szárnyaló" New Horizons 2015. július 14-én érkezik a Plútóhoz.
Emellett olvashatunk a nagy Leonida meteorzáporról és a Kuiper-öv objektumairól is. A napfogyatkozás iránti érdeklődésnek köszönhetően ebből a kötetből nem volt elegendő a korábbi években szokásos példányszám, második kiadásra is szükség volt.
plomet A Kuiper-öv objektumait, a Chiron-szerű égitesteket külön csoportba akarták sorolni. Egy szót is alkottak rájuk: plomet névvel illették őket a planetezimál és a comet (angolul üstökös) szavak összevonásával.
 Lásd még: Csillag, Naprendszer, Bolygó, Égitest, Csillagász
  
|
RSS
