A kőzetbolygókra jellemző becsapódási kráterek, hegyek és völgyek mellett a Vénuszon több egyedi felszíni forma található, amelyek mind vulkáni tevékenységből származnak. [3]: ...
Föld típusú vagy kőzetbolygók: a Föld pályáján belül keringő két bolygó: Merkúr és a Vénusz. Mozgásuk gyorsabb a Földénél, így azt szabályos időközönként utolérik, áthaladnak a Föld és a Nap között. Ezt a helyzetet alsó együttállásnak nevezik.
A Földhöz hasonló kőzetbolygók a fémben gazdag csillagok körül fordulhatnak elő, hiszen a csillag és bolygói ugyanabból az ősi anyagfelhőból alakulnak ki.
Föld típusú vagy kőzetbolygók: A négy legbelső bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.
A Földdel közös sajátosságokat mutatnak.
Kőzetbolygók, jégbolygók, gázóriások. Pályaelemek és változásaik. Direkt ill retrográd keringésirány fogalma. Sziderikus és szinodikus keringésidők, fény- és fázisváltozások, albedó. Perturbációk, rezonanciák. Árapályerők, kötött forgás.
Az általános elképzelés szerint a kőzetbolygók belső rétegződését (kéreg, köpeny, mag) a bolygórendszer születése utáni, heves, ütközéses időszak, ...
Nemcsak a kőzetszínképek vizsgálata, hanem a magmás kőzettan is megtanított bennünket arra, hogy a kőzetbolygók "közös nevező"-je a bazalt.
A Szaturnuszhoz hasonló gázóriások esetében a forgási periódus mérése egyáltalán nem olyan egyszerű, mint a például a Marshoz hasonló kőzetbolygóknál, melyeknél a mérés alapjául szolgáló jellegzetes felszíni alakzatok hosszú időn keresztül állandóak.
Föld típusú bolygók vagy kőzetbolygók csoportja: a Naphoz közelebb keringenek, kis méretűek és kis tömegűek, a sűrűségük nagy, a felépítő anyagaik között a nehéz elemek dominálnak.
Miért nem tudjuk a megfigyelni a kisebb, feltételezett kőzetbolygókat is? A helyzet az, hogy még a Jupiter-szerű társaikat is csak közvetett úton érzékeljük, mivel keringésük során egy kicsit "rángatják" csillagukat, ami a színképben kimutatható.
A Terrestrial Planet Finder elnevezésű teleszkópnak az lesz a feladata, hogy Föld méretű kőzetbolygókat fényképezzen le a közeli csillagok mellett. Az ilyen bolygókon ugyanis nagyon valószínű, hogy lehetséges hasonló élet, mint nálunk.
A hidegebb s nagyobb sűrűségű Jupiter típusú bolygók hidrogénjük és héliumuk legnagyobb részét megtartották, miközben a kőzetbolygók elveszítették ezeket a gázokat. A légkör tömege több szempontból is fontos.
Tény azonban, hogy az általunk ismert életet egyelőre csak a Földhöz hasonló kőzetbolygókon vagy holdakon tudjuk elképzelni, s ilyet egyelőre nem sikerült kimutatni.
(Ezt az evolúciós utat a kőzetbolygók járták be, a Jupiter-típusú bolygók könnyebben kialakulhattak. Számunkra azonban most a Föld-típus az érdekes.) A gázfelhőből a bolygórendszer összesen mintegy 10 millió év alatt fejlődött ki (Comins, 1994).
(Ezt az evolúciós utat a kőzetbolygók járták be, a Jupiter-típusú bolygók könnyebben kialakulhattak. Számunkra azonban most a Föld-típus az érdekes.) A gázfelhőből a bolygórendszer összesen mintegy 10 millió év alatt fejlődött ki (Comins, 1994).
 Lásd még: Kőzetbolygó, Naprendszer, Bolygó, Csillag, Jupiter
  
|
RSS
