Néhány ismert kőzetbolygó összetétele. A Kepler-10b sokban hasonlít nagyobb testvérére, a CoRoT-7b-re, de az előbbi jellemzőit sokkal pontosabban ismerjük, amint azt a hibahatárokat jelző ellipszisek mérete mutatja.
A kőzetbolygókra jellemző becsapódási kráterek, hegyek és völgyek mellett a Vénuszon több egyedi felszíni forma található, amelyek mind vulkáni tevékenységből származnak. [3]: ...
A Naprendszer kőzetbolygóinak tengelyforgási ideje jól ismert, hiszen a jellegzetes felszíni alakzatok követésével könnyen meghatározható.
Föld típusú vagy kőzetbolygók: a Föld pályáján belül keringő két bolygó: Merkúr és a Vénusz. Mozgásuk gyorsabb a Földénél, így azt szabályos időközönként utolérik, áthaladnak a Föld és a Nap között. Ezt a helyzetet alsó együttállásnak nevezik.
A Földhöz hasonló kőzetbolygók a fémben gazdag csillagok körül fordulhatnak elő, hiszen a csillag és bolygói ugyanabból az ősi anyagfelhőból alakulnak ki.
Föld típusú vagy kőzetbolygók: A négy legbelső bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.
A Földdel közös sajátosságokat mutatnak.
Kőzetbolygók, jégbolygók, gázóriások. Pályaelemek és változásaik. Direkt ill retrográd keringésirány fogalma. Sziderikus és szinodikus keringésidők, fény- és fázisváltozások, albedó. Perturbációk, rezonanciák. Árapályerők, kötött forgás.
Ilyen cirkulációk minden kőzetbolygó belsejében kialakulnak a hűlési folyamat során. Az égitest forró magjából az olvadt kőzetek a hűvösebb külső rétegek felé haladnak, majd a felszín közelében lehűlve, visszafordulnak.
Nemcsak a kőzetszínképek vizsgálata, hanem a magmás kőzettan is megtanított bennünket arra, hogy a kőzetbolygók "közös nevező"-je a bazalt.
A Terrestrial Planet Finder elnevezésű teleszkópnak az lesz a feladata, hogy Föld méretű kőzetbolygókat fényképezzen le a közeli csillagok mellett. Az ilyen bolygókon ugyanis nagyon valószínű, hogy lehetséges hasonló élet, mint nálunk.
Föld típusú bolygók vagy kőzetbolygók csoportja: a Naphoz közelebb keringenek, kis méretűek és kis tömegűek, a sűrűségük nagy, a felépítő anyagaik között a nehéz elemek dominálnak.
Minél nagyobb egy Föld-típusú, azaz kőzetbolygó tömege, annál tovább képes globális lemeztektonikát fenntartani - ez pedig hosszú távon a lakhatóságát is befolyásolja.
Viszonylagos közelsége ellenére ma is a Merkúr a legkevésbé ismert kőzetbolygó. A Messenger mérései alapján azonban a szakemberek számos, évtizedekkel ezelőtt feltett kérdésre várnak választ: miért a Merkúr a legtöbb vasat tartalmazó kőzetbolygó?
A Naprendszer négy kőzetbolygója közül egyedül a Földnek van holdja (a Marsot kerülgető két szabálytalan formájú, apró sziklatömböt nem tartjuk annak), és neki is csak ez az egy.
A kisbolygóövek létezése azonban azt is jelenti, hogy a rendszer belső részein vélhetőleg kőzetbolygók keringenek, míg a törmelékgyűrűk szélei környékén gázóriások lehetnek.
Miért nem tudjuk a megfigyelni a kisebb, feltételezett kőzetbolygókat is? A helyzet az, hogy még a Jupiter-szerű társaikat is csak közvetett úton érzékeljük, mivel keringésük során egy kicsit "rángatják" csillagukat, ami a színképben kimutatható.
Kepler-10b: egy "szuperforró" kőzetbolygó - 2011.01.12.
A most felfedezett, csupán 1,4 földsugarú kőzetbolygó az eddigi legkisebb ismert exobolygó, amely Nap-típusú csillag körül kering.
csillagok körül lehatárolható övezet, amelyen belül ha kőzetbolygó található, felszínén az élet megjelenéséhez alkalmas környezet (hőmérséklet, sugárzási szint, valamilyen oldószer, elsősorban folyékony víz) jöhet létre.
pánspermia ...
 Lásd még: Naprendszer, Bolygó, Csillag, Égitest, Föld
  
|
RSS
