Kötött keringés

kötött keringés
Egy hold keringését kötöttnek nevezzük ha keringési periódusa megegyezik a tengelyforgási periódusával, így mindig ugyanazt az oldalát fordítja az anyabolygó felé.

Kulcsszavak: kötött keringés Hold
Szerző: Kiss László cikkei
Hasonló témájú cikkek »
Teljes cikkarchívum » ...

1962-ig úgy tűnt, hogy a Merkúr ugyannyi idő alatt tesz meg egy fordulatot a tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Napot, azaz - a Föld és a Hold esetéhez hasonlóan - kötött keringést végez.

Mind a Phobos és a Deimos kötött keringésű, mindig ugyanazt az oldalukat mutatják a Mars felé.

Horváth Gábor: A holdak kötött keringése, az árapály-effektus és az árapályfűtés, Fizikai Szemle, 1991. március
Illés Erzsébet: Bolygótestek tektonikája, Természet Világa 1995. április
Illés Erzsébet: A Hold új arca, Természet Világa 1996. március ...

A kötött keringés azonban jó lehetőséget biztosít a bolygó által visszavert fény detektálására a keringés különböző fázisaiban, ezáltal az atmoszféra reflexiós képességének tanulmányozására.

Ez a jelenség az úgynevezett kötött keringés.
A ~-at először egy szovjet űrszonda, a Luna-2 látogatta meg 1959-ben. Ember pedig először 1969.

Mind
Kifejezés Definíció
kötött keringés
kötött tengelyforgás.
Csillagászati szakkörök, klubok, intézmények ...

Ahogyan a Jupiter holdjainak többsége, az Amalthea is kötött keringésű.
Az Amalthea felszínének vöröses színét az Ioból származó kén okozza.

Keringési iránya retrográd, nem mindig ugyanazt az oldalát fordítja a bolygó felé (vagyis nem kötött keringésű), pályasíkja pedig inkább az ekliptikához, mintsem a Szaturnusz egyenlítői síkjához hajlik.

Saját tengelye körül pontosan annyi idő alatt fordul meg, mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz, ezért mindig ugyanazt az arcát (félgömbjét) mutatja a Föld felé. Ez a jelenség az úgynevezett kötött keringés.

Csak a közelmúltban derült ki, hogy a Plútó és a Charon árapályerők miatt kölcsönösen kötött keringésűek, azaz mindig ugyanazt az oldalukat fordítják egymás felé.

A csillagokhoz képest a forgásideje, ugyanannyi, mint a Föld körüli keringési ideje, azaz kötött keringést végez: mindig ugyanazt a felét fordítja a Föld felé, ...

A Plútó egyetlen holdja a Charon, amelynek átmérője kicsit több mint a Plútó átmérőjének a fele. Különlegességük a kötött keringés: mind a Plútó, mind a Charon tengelyforgási ideje megegyezik az egymás körüli keringési idejükkel.

Forgás Az egyenlítői vidék sziderikus forgásideje (negatív = retrográd, K = kötött keringés). Kiterjedés Nem gömbszerű testek esetén. megjegyzés: (y) Az Iapetus magnitúdója 10.2 és 11.9 között változik.

Lásd még: Keringés, Bolygó, Naprendszer, Hold, Föld