koronalyuk
A napkorona alacsonyabb (1 millió K körüli) hőmérsékletű és gyengébb röntgenintenzitású területe.
Koronalyukak
Az 1970-es évek elején a Skylab űrállomás röntgenfényben készült megfigyelései alapján fedezték fel a koronalyukakat, melyek ezen felvételeken mint a környezetnél jóval sötétebb részek voltak láthatóak.
koronalyukak (a sötét területek) a Nap külső tartományában, a NASA SDO szondájának extrém ultraibolya tartományban készített felvételén (2010. június 5.) Ezekben a régiókban a Nap mágneses tere nyitottá válik, ...
A bolygóközi tér felé nyitott mágneses terek helyén sötétebb, ezek a koronalyukak.
(7 k gif, ..., 95 k gif) koronalyuk Koronalyukak alatt a napkorona alacsonyabb (1 millió K körüli) hőmérsékletű és gyengébb röntgenintenzitású területeit értjük.
koronalyukaknak - a pólusok irányába történő, általában gyorsan zajló mozgása lelassult. Altrock szerint a 21-23. ciklus során akkor következett be a maximum, amikor ez a vándorlás a 76°-os naprajzi szélességnél járt.
A bal oldali kép (B) pontján egy úgynevezett koronalyuk, "hole" látható, ahonnan a részecskék úgy tudják elhanyni a Nap felszínét, hogy a mágneses tér nem állítja meg őket.
A röntgen- és ibolyántúli felvételeken sötét foltokként feltűnő koronalyukak hidegebb, alacsonyabb sűrűségű és nyitott mágneses mezejű képződmények (azaz a mágneses erővonalak valahol a bolygóközi térben záródnak ahelyett, ...
A napszél nagysebességű komponense és a koronalyukak helyzete jól korrelál egymással, tehát a napszél a koronalyukak nyitott struktúráján keresztül hagyja el a Nap felszínét.
a Napból folyamatosan kiáramló töltött részecskék összessége. A napszél sebessége a Föld naptávolságában kb. 400 km/s, főként az ún. koronalyukakból, a nyílt mágneses erővonalaiból áramlik. A napszéllel a Nap évente 10-14 naptömegnyi anyagot veszít.
Koronalyukaknak nevezzük azokat a területeket, melyekről a kiáramló napszél kihúzza, kifelé nyitottá teszi a mágneses teret és az észleléseken a többi területnél sötétebbnek látszik, az innen távozó napszél sebessége is nagyobb az átlagosnál.
A napszél nagy része ugyanis az úgynevezett koronalyukakból fúj a pólusok környékén, itt a mágneses erővonalak nem alkotnak zárt hurkot.
A gyors szél (kb. 800 km/s) pedig a koronalyukakból ered, ezek alacsonyabb, mintegy egymillió kelvin hőmérsékletű területek.
 Lásd még: Korona, Napszél, Hőmérséklet, Mágneses tér, Nap
  
|
RSS
