Kezdőlap (Kométa)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Csillagászat » Kométa


 

Kométa

Csillagászat KómaKondenzáció

kométa
Üstökös.
Tudományos szakszó a latin cometa nyomán, ez a görög kométész (hosszú hajú) átvétele, csillagászati jelentését a kométész asztér (hosszú hajú csillag) kifejezésből főnévvé önállósulva nyerte. kóma2.

 


A "kométa" jelentése: Jelentéktelen tömegű égitestek neve, melyek csak a napközelség idejében válnak láthatóvá, üstökös.

kométa
[üstökös], a nagybolygóknál kisebb, a kisbolygókhoz hasonló méretű, de illó anyagokban azoknál gazdagabb égitest a Naprendszerben.

A kométa pályája közel kör alakú (e=0,04), és teljes egészében a Jupiter pályáján kívül húzódik. Normálisan 15-19 magnitúdós fényességű, gyenge kómával jellemezhető égitest, azonban rendszertelen időközönként 13 magnitúdó környékéig fényesedik.

A kométa darabjai bolygónkat legjobban május 12. és 14. között, 6-12 millió km-re közelítik meg. A legnagyobb, C jelzésű fragmentum május 12-én 11,8 millió km-re lesz tőlünk.

A legutóbbi, ezt is túlszárnyalt abszolút fényességű kométa az volt, amelynek gondos tanulmányozása révén Tycho Brahe, a kor világhírű csillagásza 1577-ben arra a minden korábbi hipotézist romba döntő felismerésre jutott, ...

Egyfelől, a Nap galaktikus oszcillációja hatására bekövetkező kométavándorlás valódiságára, s így elméletünk helyességére csak kb. 28 millió év múlva kaphatunk választ.

A hó elején még alacsonyan járt a 2,5 magnitúdó összfényességű kométa, de mára fokozatosan halványodik, és egyre magasabbra emelkedik a Rák csillagkép területén.

A kométa 2009. január 10-én volt napközelben 1,21 CsE-re a Naptól. Nem sokkal ezután, január 20. és 30.

Eugene Shoemaker neve a részben általa felfedezett Shoemaker-Levy 9 üstökös miatt csenghet ismerősen a fülünknek. E híres kométa magja 21 részre esett szét, majd 1994 júliusában a darabok sorban egymás után becsapódtak a Jupiterbe felhőrétegébe.

A C/ karakterpár arra utal, hogy a kométa igen hosszú időközönként kerül csak napközelbe, azaz nem tartozik a 200 évesnél rövidebb periódusidejű üstökösök közé. Fényét, természetesen, a Naptól kapta. Kb.: 15-25 kilométer átmérőjű a magja.

1705-ben megjelent művében kimutatta, hogy az 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben észlelt fényes üstökösök valójában egy égi vándor különböző Földközelségei. Ez alapján megjósolta a kométa következő visszatérését, melyet már nem élhetett meg.

Lásd még: Üstök, Üstökös, Csillag, Csillagász, Csillagászat

Csillagászat KómaKondenzáció

 
 rssRSS