Kóma

kóma
Az üstökös magját körülvevő, fénylő gázburok.
Tudományos szakszó a latin coma (hajfürt) nyomán, ez a görög komé (haj, szakáll) átvétele. kométa.

Kóma
Az üstökösök néhány kilométeres magját körülvevő porból és gázból álló több százezer kilométeres gázburok.

kóma
az üstökös magja körül kialakuló ritka légkör, amelynek por- és gázanyaga folyamatosan szökik el a bolygóközi térbe, és az üstökösmagról, annak szublimációja révén kap gáz- és porutánpótlást.

Kóma akkor léphet fel, amikor az optikai tengellyel zöget bezáró sugarak lépnek be az apertúrán. Az objektív szélein belépő ún. tengelyen-kívüli v. off-axis sugarak más magasságban metszik a fókuszfelületet, mint az apertúra közepén belépők.

A kóma belső sűrűbb részét az az anyagfelhő töltötte ki, amely a becsapódás robbanásától képződött. Amint az üstökösmag mellett elrepülő, majd biztonságos távolságból visszatekintő Deep Impact-szonda megörökítette: a becsapódás után kb.

A kóma Tuboly Vince felvételén (Hegyháti Csillagvizsgáló, 2006.10.18. 17:41 UT között, 50 cm-es RC-teleszkóp, FLI CM-9-es CCD kamera) ...

(Megjelenésük: mag, kóma, csóva. Ellencsóva, kettős csóva. Színképük: ioncsóva, porcsóva. A csóva iránya és a napszél. Pályájuk: periodikus és parabolikus üstökösök. Az üstökösmagok méretei, anyaga. A kóma és a csóva kialakulása.

belül megközelíti a Napot, a napsugárzás hatására elpárolgó gázokat a kis tömegű mag gravitációs vonzása nem tudja megtartani, így azok folyamatosan kiáramlanak a bolygóközi térbe, de egy részük légkör formájában körülveszi a magot, ez a kóma.

Az 1892-es és 2007-es első szuperkitörés alkalmával a kóma valódi mérete a Jupiter, illetve a Nap méretét is meghaladta, vagyis 1,2 millió km-nél is nagyobb átmérőjűre hízva nagyon fényes maradt több hétig. 1892-ben ezt mutatták többek között E.E.

Ebből alakul ki az üstökös csóvája, a kóma. A rendszerint néhány kilométer átmérőjű mag mögött százezer kilométerekre is elnyúló csóva alakul ki. Ettől válnak igazi látványossággá az égbolton fel-feltűnő üstökösök.

A mag kilométeres, a kóma Hold-pálya (néhány százezer km), a csóva Föld-pálya (néhány száz millió km) méretű lehet. Az üstökösök magjának anyaga olyan, mint egy poros hógolyó, ahol a jegeket a vízjégen kívül sok más illó anyag jege alkotja.

A kóma és a csóva színképe részben folytonos, ami a Nap visszavert fényére utal, részben fényes vonalakból álló emissziós színkép. Elsősorban a C, H, N és O vonalai ismerhetők fel benne.

Megjelenése azért különös, mert nem növesztett maga után csóvát, hanem a robbanásszerű kitörés, a néhány kilométeres mag felszínén zajlott le, ahonnan kiáramló anyag nem tudta elhagyni a magot körülölelő kóma környezetét.

A kóma nagysága függ az üstökös gáztartalékaitól és a Naptól való távolságtól. Mérete elérheti az egymillió kilométert. A kóma hidrogénkomponense akár 10-szer akkora is lehet.

Szabad szemmel is feltűnő, látványos égitest volt a hajnali, keleti, majd az esti, nyugati látóhatár felett, távcsőben pedig ritkán látható, érdekes jelenséget mutatott: a kóma fényessége nem egyenletesen csökkent középről kifelé, ...

A közönséges parabolatükörnél fellép a kóma elnevezésű optikai hiba. Ez a hiba azt eredményezi, hogy az optikai tengelyen kívüli csillagok képe torzul.

Az üstökös megjelenését meghatározó gömbszerű, ködös folt az úgynevezett kóma. Főleg a kitörés során a központi, mintegy 3 km-es magból kiszabadult por alkotja. A kóma átmérője eléri az egy millió km-t, azaz megközelíti a Nap méretét! ...

legfeltűnőbb az, hogy míg az üstök, különösen annak belső, relatíve igen sűrű, a magot közvetlenül övező része a legtöbb színes fényképen fehérnek látszik (bár megjegyzendő, hogy ezért esetenként a film túlexpozíció miatti beégése a felelős), a kóma ...

A Nap sugárnyomása és a napszél a kóma anyagát a nappal ellentétes irányba sodorja, létrehozva az üstökös farkát, a csóvát. A kóma és a csóva egyes üstökösöknél a Földről szabad szemmel is jól látható.

Ebből is látható, hogy a kóma, de főleg a csóva anyagának nagy része - amely e meglehetősen kicsi üstökösmagból származik -, rendkívül ritka gáz .

A Lulin-üstökös 30 másodperces R-szűrős képén az alkalmazott színtábla jól kiemeli a kóma fényességprofiljának szabályosságát (a szerző felvétele 2009. február 20-án, 00:51:33 UT-kor).

A hosszú expozíció során a kamera az égbolt csillagainak látszólagos mozgását követi. Az üstökös alakja akkor alakul ki, amikor a magja körül megjelenik a minden kétséget eloszlató üstök, a kóma is. Az égitest bonyolultabb és igazán tanulságos.

Lásd még: Üstök, Üstökös, Csillag, Anyag, Csillagász