Kettős kisbolygóövezet a legközelebbi bolygórendszerben
A Spitzer űrteleszkóp mérései szerint a hozzánk legközelebbi bolygórendszerben, az ε ...
Forrás: MCSEA kisbolygóöv helyzete a Mars és a Jupiter pályája között
Ajánlat ...
kisbolygóöv
a Mars és a Jupiter pályája között húzódó zóna, itt található a kisbolygók többsége. A kisbolygóövbe sorolják továbbá a Jupiterrel azonos pályán keringő Trójai kisbolygókat.
A kisbolygóövezet egyik dinamikai jellegzetességét a rezonanciák szolgáltatják. A kisbolygóknál középmozgás-rezonanciák és szekuláris rezonanciák lépnek fel.
A kisbolygóöv csóvás tagjainak jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni! Bár spektroszkópiai vizsgálatokra eddig nem volt mód, de minden jel arra vall, hogy a főként porból álló képződményeket vízjég szublimációja hozza létre.
A rajtuk elhelyezett tudományos műszerek a bolygóközi és Jupiter körüli mágneses térnek, a napszélnek, a kozmikus sugárzásnak, a Jupiter és holdjai légkörének, valamint a kisbolygóövezet meteorjainak vizsgálatára szolgáltak.
Ütközések és a Jupiter gravitációs hatása miatt számos aszteroida elhagyja a kisbolygóövet, és akár a földpályán belülre is kerülhet.
Ezek a pályaszimulációk már a 70-es évek végén, a Chiron felfedezése után megmutatták, hogy a kisbolygóöv "üres" helyeiről a Jupiter zavaró hatása tüntethette el a kisbolygókat, oly módon, ...
A Neptunusz pályája táján (a Neptunusz pályáját már kissé átfedve) olyan övezet kezdődik a Naprendszerben, amelyet kisebb-nagyobb égitestek óriási tömege tölt ki, hasonlóan a Mars és Jupiter közötti fő kisbolygóövhöz, de attól annyiban eltérve, ...
Az egyik a Naprendszer kisbolygóövezetével nagyjából megegyező pozícióban található, míg a másik, sűrűbb övezet, melyet valószínűleg szintén aszteroidák népesítenek be, az első öv és az üstökösök alkotta gyűrű között helyezkedik el.
A kisbolygók nagy része a Mars és a Jupiter között kering, ez a fő kisbolygóöv.
A családokon kívül egyéb csoportosulás is észrevehető a kisbolygóövben. Bizonyos zónáiban sokkal kevesebb kisbolygó található, mint amit közel egyenletes eloszlás alapján várnánk.
Az ismert pályájú kisbolygók száma néhány ezer, de az 1 km-nél nagyobb testekből több mint egy millió keringhet a kisbolygóövben.
A Dawn egy éven keresztül fogja közelről vizsgálni a Vestát (a kisbolygóöv második legnagyobb tömegű tagját), mielőtt továbbindulna következő célpontja, a Ceres törpebolygó felé. Ez utóbbi égitest még a Vestánál is nagyobb, átmérője 950 km.
Az aszteroidák vagy kisbolygók többnyire a Mars és Jupiter közötti térségben keringő kődarabok. A kisbolygóövezet legfontosabb része a Naptól 2,2 - 3,3 CSE távolságban helyezkedik el.
A bizonytalanságok miatt előörsként (a kisbolygóöv áthatolhatóságának viszgálatára) egy másik szondapárost, a Pioneer 10 és Pioneer 11 szondákat indították.
(bár nem túl valószínű), hogy a Mars is hasonlóan "szerezte meg" a Phobost és a Deimost, valahonnan a kisbolygóövezetből.
Erre gondolt például Papagiannis 1978-ban, amikor a kisbolygóöv vizsgálatát javasolta ''rejtőzködő megfigyelőállomások'' után. Több más példát is lehetne említeni, de ezekkel később külön foglalkozunk majd.
belső Naprendszer: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars
külső Naprendszer: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó
A belső és külső Naprendszer közötti határt a Mars és a Jupiter között elhelyezkedő kisbolygóövezet jelöli ki.
Az utolsó fejezet a Naprendszer égitestjeinek dinamikájával foglalkozik. Összefoglalja a legújabb kutatási eredményeket a Naprendszer stabilitásával, a fő kisbolygóövezet rezonanciáival, a földközeli kisbolygókkal, ...
 Lásd még: Kisbolygó, Bolygó, Csillag, Égitest, Jupiter
  
|
RSS
