Kirkwood-rések
a kisbolygóövben a Jupiter gravitációs hatására létrejött zónák, ahol a keringési idő úgy aránylik a Jupiter keringési idejéhez, mint kis egész számok hányadosa (rezonanciák).
Kirkwood-zónák.
A hisztogram a 2 és a 3.5 Cs.E. közti fél nagytengelyű pályával rendelkező aszteroidák eloszlását mutatja 0.005 Cs.E. intervallumhosszúság mellett.
(Kirkwood),
(Page).
Az idő-frekvencia eloszlások általános elméletével Cohen (1989) foglalkozott részletesen, megadva egy általános függvény osztályt: ...
A Kirkwood-zónák keletkezésére számos elmélet született. Egy régebbi elképzelés a statisztikai hipotézis. Eszerint a zónák csak látszólagosak, valójában nem léteznek.
Daniel Kirkwood (1814 - 1895)
Anders Jonas Angström (svéd, 1814 - 1874)
Gerard Kuiper (holland, USA, 1905 - 1973)
Isaac Newton (angol, 1643 - 1727)
Giovanni Domenico Cassini (francia, 1625 - 1712)
Edmond Halley (angol, 1656 - 1742) ...
Sikerült megoldani például a Kirkwood-zónák keletkezésének évszázados problémáját. A vizsgált problémák új témakörökkel is bővültek, így az utóbbi években előtérbe kerültek a földközeli kisbolygók, valamint a Edgeworth-Kuiper-övezet objektumai.
Ennek eredményeként alakultak ki a felfedezőjükről elnevezett Kirkwood-rések, amelyekben nem találhatók ~-k. Ráadásul két ~-család (a trójaiak) még osztozik is a Jupiterrel keringési pályáján.
Az ilyen üres tartományokat Kirkwood-réseknek nevezik, melyeket a Jupiter gravitációs zavaró hatása tisztított meg égitestektől. A kisbolygókat összetételük alapján két nagy csoportra lehet osztani: S és C osztályra.
Rezonanciák: Kirkwood-űrök, trójai csoport. Színképi osztályozásuk, kémiai összetételük. Pályacsaládok mint a darabolódás bizonyítéka. Az aszteroidaöv eredete. Jég-kisbolygók az aszteroidaövön túl. Chiron, Plutó-Charon rendszer, Kuiper-öv.) ...
 Lásd még: Naprendszer, Csillagász, Gravitáció, Csillag, Jupiter
  
|
RSS
