sziderikus keringési idő
Az az időtartam, amelynek elteltével a központi égitestről nézve a körülötte keringő másik égitest a csillagokhoz képest ismét ugyanabba a helyzetbe kerül.
A keringési idő 5200 év körüli, a pálya majdnem pontosan merőleges az ekliptikára, így üstökösünk pontosan a Nap északi féltekéje fölött lesz periheliumban. 1997 márciusában +40-45 fokos deklináció mellett 45 fokos elongációban élvezhetjük a látványt.
A hosszú keringési idő miatt kissé nehézkes annak bizonyítása, hogy a barna törpe és a megfigyelt objektum gravitációsan kötött rendszert alkotnak.
A 25-30 éves keringési idő miatt csak nagyon lassan változik a két komponens egymáshoz viszonyított pozíciója. A bal oldali felvétel 2002 szeptemberében (VLT), a jobb oldali 2007. szeptemberében (Gemini North) készült.
96, a T keringési idő néhány évtized)
Ide tartozik az ismert üstökösök mintegy 16%-a. Ilyen például az Encke (T=3.3 év), vagy a Halley-üstökös (T=76 év; 10. ábra).
A bolygók keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az ellipszispályák nagytengelyeinek köbei. kontinentális talapzat (self) A szárazföldeket párkányszerűen övező, tengerrel elöntött terület.
A P betű az égitest periodikus jellegére utalt, a keringési idő 5,92 évnek adódott. A pályaelemek közzétételét követően egy német amatőrcsillagász, Maik Meier azonnal elkezdte kiszámítani az égitest pályaváltozásait az időben visszafelé.
Ez a forgási idő pontosan kétharmada a keringési időnek (direkt irányban), azaz míg kétszer kerüli meg a Napot, pontosan háromszor fordul meg tengelye körül. Ezt a 2:3 arányú rezonanciát valószínűleg a Nap árapályhatása hozta létre.
Különböző viszonyítási rendszerek alapján több keringési időt különböztethetünk meg a Holdnál, ezek 27,2 és 29,5 nap közé esnek. A Holdnak mindig a Nap felé eső oldala kap fényt.
sziderikus keringési idő 27,3 nap. Ugyanennyi a Hold tengelykörüli forgásának is a periódus ideje (27,3 nap), ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.
27,3 nap alatt tesz meg egy fordulatot, ezt nevezik sziderikus keringési időnek. Tengelyforgási periódusa ugyancsak 27,3 nap, aminek következtében mindig ugyanazt az oldalát fordítja bolygónk felé - ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.
A keringési idők és a fél nagytengelyek mérésével fenti összefüggésből az m/m0 bolygó-Nap tömegarány meghatározható.
Nem igazán tudtak mit kezdeni az olyan rövid periódusú üstökösekkel (a keringési idő kevesebb mint 200 év), amelyek pályái jól illeszkednek a Naprendszer fősíkjához.
Valószínű, hogy az ilyen rendszerek, miután elérnek egy minimális, néhány perces keringési időt, újra távolodni kezdenek, s ennek megfelelően hosszabbodik a keringési idő. A kutatók szerint az RX J0806.
A naptávolságok köbe arányos
a keringési idők négyzetével.
a3 ~ T2 ? (a2/a1)3 = (T2/T1)2
A Naprendszer felmérése,
az ismert bolygók naptávolsága!
Például Jupiter: T = 11,86 év
(aJ/1 CsE)3 = (11,86 év/1 év)2
aJ = 5,2 CsE ...
már nem bolygó, de még nem is csillag, mivel a tömege nem elég nagy, hogy meginduljon benne a termonukleáris fúzió. Csak az összehúzódás által termelt hő fűti, s az ebből származó infravörös sugárzást bocsátja ki.) Egy ilyen hosszú keringési időhöz ...
37 Pegasi, 5,7m/7,1m, szögtávolságuk 0,9", keringési idő 140 év, távolságuk 150 fényév.
Az M 15 gömbhalmaz integrált fényessége 6,3m. 31 000 fényév távolságra van. A 100 fényév átmérőjű halmaz legfényesebb csillagai 13m-júak.
a kisbolygóövben a Jupiter gravitációs hatására létrejött zónák, ahol a keringési idő úgy aránylik a Jupiter keringési idejéhez, mint kis egész számok hányadosa (rezonanciák).
Ez a pálya azért előnyös, mert ezen a keringési idő 24 óra, tehát a műhold együtt forog a Földdel. A felszínről úgy látjuk, mintha hozzánk képest mindig egy helyben állna a műhold.
Fontos dátum a Plútó kutatásának történetében az 1978-as év, amelyben felfedezték a Plútó holdját, a Charont. Ekkor (a keringési időből és a távolságból) sikerült végre meghatározni az égitest tömegét (korábban csak bizonytalan becslések voltak a ...
A másik egy 500 kg-os, 10 m-esre kinyíló antenna ugyanezeken a frekvenciákon, de igen elnyújtott elliptikus pályán: 1 millió km-es földtávoli ponttal, mintegy másfél hónapos keringési idővel. Ezzel az eddigi szögfelbontások 100 szorosát érhetik el.
sziderikus
Csillagászati, a csillagokkal kapcsolatos, hozzájuk mért: sziderikus év, sziderikus keringési idő.
Tudományos szakszó a latin sidus, sideris (csillagzat, csillag) nyomán.
A Mars holdjai Név Átmérő (km) Tömeg (kg) Közepes
pályasugár (km) Keringési idő
Phobos
22,2 (27 Ă- 21,6 Ă- 18,8) ...
Geoszinkron pályának nevezünk minden olyan pályát, ahol a keringési idő 24 óra. Poláris egy műhold pályája, ha a pálya merőleges az egyenlítő síkjára. Ha a pálya síkjának a Nap irányával bezárt szöge állandó, akkor Napszinkron pályáról beszélünk.
Ez a pulzár arról nevezetes, hogy a pályaperiódus hatásait olyan pontosan nyomon lehetett követni közel 20 éven keresztül, hogy sikerült kimutatni a keringési idő lassú csökkenését, ...
(kettőscsillagok) alkotóinak mozgását azt tapasztaljuk, hogy mindegyik csillag hullámvonal mentén halad. A hullám amplitúdója annál nagyobb, mennél nagyobb a másik csillag tömege, és a hullám periódusa természetesen megfelel a keringési időnek.
Sziderikus keringési idő 0,997 258 d (23,934 h)
Forgási sebesség 1674,38 km/h = 465,11 m/s
(az egyenlítőn)
Tengelyferdeség 23,439 281°
Az északi pólus
rektaszcenziója 0° (0 h 0 m 0 s)
Deklináció 90°
Albedo 0,367 ...
 Lásd még: Keringés, Csillag, Bolygó, Nap, Idő
  
|
RSS
