Jupiter
A Jupiter a Naptól az ötödik és messze a legnagyobb bolygó. Tömege kétszer akkora mint az összes többi bolygóé együttvéve.
A Jupiter rádió-emissziója
Ez a kép a Jupiter rádió-emisszióját mutatja, úgy ahogy előtte azt még sose láthattuk. Az adatokat a Cassini űrszonda készítette, 66 millió km távolságból a Jupitertől.
A Jupiter elragadta a kialakuló Mars anyagát?
A Naprendszer kialakulását szimuláló új modell szerint a Mars azért sokkal kisebb a Földnél, ...
Jupiter
a bolygórendszer 6-ik és leghatalmasabb tagja, melynek tömege az összes többi bolygó tömegét összevéve is jóval felülmulja.
Jupiter-hírek A Hírek.Csillagászat.hu rovata
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Naprendszer ...
A Jupiter légkörének legfeltűnőbb alakzatai közé tartozik két sötét sáv a bolygó északi és déli féltekéjének alacsony szélességű (az egyenlítőhöz közeli) zónájában.
A Naptól számítva az ötödik bolygó a Jupiter, nevét az istenek királyáról kapta. A Naprendszer óriása. Átmérője 11,26 földátmérő, tömege 317,8 földtömeg, sűrűsége mindössze 1,3 g/cm3.
Jéghideg ölelkezés - a Jupiter fehér oválisainak összeolvadása
Ezek a képek egy újonnan keletkezett nagy kiterjedésű vihart, egy ún. fehér oválist mutatnak be a Jupiteren.
Jupiter
A Jupiter a Nap után a legjelentősebb égitest a Naprendszerben. Tömege 2,5-szerese a többi bolygó tömegének. Látszólagos fényességét csupán a Vénuszé és időnként a Marsé szárnyalja túl.
forró Jupiter
A leideni obszervatórium három diákja fedezte fel azt az ún. "forró Jupiter" típusú exobolygót, melynek központi csillaga rekord hőmérsékletű, majdnem hétezer fokos.
A Jupitert először a Pioneer-űrszondák látogatták meg. Később a Voyager 1 és a Voyager 2 is elhaladt mellette. 1995-ben a Galileo űrszonda Jupiter körüli pályára állt és egy leszállóegységet bocsátott a légkörébe.
Már 60 holdja ismert a Jupiternek
Még nincs egy éve, hogy újdonságszámba ment: 39 holdja van a Jupiternek. Azóta sorozatban fedezték fel az újabb és újabb Jupiter-holdakat. Számuk mostanra elérte a hatvanat.
Jupiter: a Naprendszer legnagyobb bolygója. A Naptól 778 millió kilométerre, azaz 5,2 csillagászati egységre kering, amelyet 11,9 év alatt jár egyszer körbe.
Jupiter: A Voyager-1 űrszonda látogatásából kiderült, hogy a Jupiternek is vannak vékony gyűrűi.
Jupiter
A Jupiter jelképe egy Z betű, amely Jupiter görög nevének (Zeusz) a kezdőbetűje.
Jupiter: A Jupiter esetében kétféle hatást érhetünk el színszűrőkkel: egyrészről lecsökkentik a bolygók ragyogását, másrészről segítik a kis kontrasztú légköri jelenségek kiemelésében.
Jupiter: Az esti órákban figyelhető meg a Kígyótartó csillagképben. Éjfél előtt nyugszik. Fényessége -2,3m, átmérője 40".
Szaturnusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 22-én van együttállásban a Nappal. Fényessége 0,6m, átmérője 16".
JUPITER ÉS RENDSZERE
Illés Erzsébet: Az élő Europa Megj.: Élet és Tudomány, 1997/22. [pdf fájl, 1,2 MB)
Horváth András-Illés Erzsébet: Voyager jelentés a Jupiter rendszerből Megj.: Föld és Ég,. 1980/1 [pdf fájl, 1,1 MB) ...
A Jupiter
A Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars egymáshoz fizikai szempontból igen hasonló, ún. Föld-típusú bolygók. A Naptól még távolabb keringő, ún. Föld-típusú bolygók.
A Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesről nézve az óriásbolygó eltakarta a Napot és a Földet. A gyakori jelenséget a Hubble űrteleszkóppal figyelték meg még 2007-ben, látványos fotót rögzítve.
A Jupiter
A kisbolygók pályáján túl a bolygók tulajdonsága drasztikusan változik. A Jupiter a legnagyobb bolygó. Felhők borítják, melyek ammóniakristályokból épülnek fel.
Io A Jupiter ötödik holdja.
Jupitertől mért távolsága: 422,000 km
átmérő: 3630 km
tömeg: 8.94*1022 kg ...
Jupiter
a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter típusú bolygók névadója. Anyagának legnagyobb része (a nagy nyomás miatt) folyékony hidrogén és hélium. Kb. 12 ezer km sugarú magja szilárd kőzet és jég keverékből áll. Ezt kb. 30 ezer km vastag ún.
Jupiter
Naptól mért közepes távolság: 778,330,000 km (5.20 CSE)
egyenlítői átmérő: 142,984 km; sarki átmérő: 133,708 km
tömeg: 1.900 x 1027 kg ...
Jupiter: elhalványodott a SEB!
Június elején jelezték észlelőink, hogy valami nincs rendben a SEB-bel, a déli egyenlítői sávval: északi párjához képest jelentősen elhalványodott! A SEB elhalványodása vizuálisan is szembetűnő. Kárpáti Ádám 2007.
Jupiter (görögül Zeusz) az istenek királya, aki az Olümposz hegy tetejéről uralja a világot. Zeusz Kronosz (a római mitológiában Szaturnusz) fia.
Jupiter Events
A WWW szolgáltatással felfedezhetjük a Jupitert. Találhatunk itt információt minden olyan eseményről, amely a Jupiter megfigyelések szempontjából jelentős.
A Jupiter a Naptól számítva sorrendben az ötödik bolygó a Naprendszerben. Tömegét tekintve a Jupiter messze a legnagyobb bolygó, egymaga kétszer akkora tömegű, mint a többi naprendszerbeli égitest együttvéve (a Napot kivéve).
A Jupiter mágneses köpenyében végzett mérések másik érdekessége, hogy a magnetométer több alkalommal észlelte az ún. mirror típusú hullámok jelenlétét. Ezek a megfigyelések szintén a Jupiter bolygótól való nagy távolság szempontjából egyedülállóak.
A Jupiter típusú vagy külső bolygók a Naptól távolabb találhatók, túlnyomórészt gáz halmazállapotúak, nagy az átmérőjük és a tömegük, de kicsi a sűrűségük, sok holdjuk van (Jupiter: 16, Szaturnusz: 18, Uránusz: 20, Neptunusz: 8).
A Jupiter Europa nevű holdján a felszín töredezett jégkérge alatt valószínűleg hatalmas víz-óceán rejtőzik, amelynek olvadtan tartásához az árapályfűtés biztosítja az energiát.
A Jupiter a DNy-i égbolton esténként még elcsíphető. Jelenleg az ekliptika déli régiójában, a Skorpió (Sco) és a Kígyótartó (Oph) tartózkodik, így nagyon alacsonyan látható — felhőzete azonban állandó meglepetésekkel szolgál, ...
Adatok a Jupiter-holdak legrégebbi megfigyeléseiről
Az köztudomású, hogy a Jupiter négy legnagyobb holdját Galilei fedezte fel. Mint ismeretes, 1610 első napjaiban fordította távcsövét az óriás bolygó felé.
A Mars és a Jupiter közötti kisbolygók főövében keringő kisbolygót 2001. január 1-én (újév napján) fedezte fel a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Kutató Intézetének piszkés-tetői obszervatóriumában Sárneczky Krisztián és Kiss László.
A hét képe
A Jupiter gyűrűje közelről - 2007.03.14.
A nemrég a Jupiter mellett elhaladt amerikai New Horizons szonda sorra küldi haza az óriásbolygó környezetében készített felvételeit.
''Ha ugyanis a Jupitert négy bolygója különböző távolságokban és időközökben kerülgeti, akkor felmerül a kérdés, hogy mire jó ez, ha a Jupiter golyóján senki nincs, hogy ezt a csodálatos mozgást szemmel kövesse.
"Talán fél órával napnyugta után feltűnik a Jupiter, másfél-két fokkal a horizont felett. Hónapok óta nem láttam! Gyorsan besötétedett. A hmg 7,0 körüli vagy még jobb.
(A Jupiter és a Szaturnusz általános jellemzői. Mágneses terük. Légkörük megfigyelhető rétegei: ammónia, ammónium-hidroszulfid és víz felhők. Zónák és sávok, differenciális rotáció. Ciklonikus viharok, Nagy Vörös Folt.
(A Jupiter például hiába a legnagyobb óriásbolygó a Naprendszerben, a tömege még mindig túlságosan kicsi ahhoz, hogy csillag lehessen.) ...
-re haladt el a Jupitertől, és a bolygóóriás kissé módosította az üstökös pályáját. Naptávolban 372 cs.e.-re van a Naptól.
Megdöbbentő, írják Houtgast és Van Sluiters, hogy a földi mágneses tevékenység akkor is lecsökken (10 napon át), ha a Jupiter a Nap Földdel ellentétes oldalán átellenbe kerül a Földdel (34 Jupiter-Föld oppozícióra vonatkozó adatok alapján).
Megállapították, hogy a Jupiter legutóbbi megközelítésekor, 1992 nyarán az üstökös alig több mint negyvenezer kilométer távolságban repült el a bolygó mellett. Naprendszer-méretekben ez rendkívül közeli találkozás, nem is maradt hatás nélkül.
A felfedezéshez egy szerencsés véletlen is hozzájárult: a SN alig 3 fokkal északnyugatra tűnt fel az éppen együttállásban levő Marstól és Jupitertől (a Szaturnusz is egyébként alig pár fokkal volt nyugatabbra).
A Nap körül, a kisbolygóövben, a Mars és a Jupiter pályája között keringenek, de néhányan elnyúltabb pályán más bolygók közelébe is eljutnak. Ezen utóbbiak közül kerülnek ki a Földet-súroló kisbolygók.
Ebből a szapora lüktetésből arra lehet következtetni, hogy átmérője kevesebb mint egy fényóra - ami nagyságrendileg a Jupiternek a Naptól mért távolságával egyezik meg.
Továbbhaladva egyre több kisebb-nagyobb kisbolygó keresztezi utunkat, ami nem is csoda, hisz a legtöbb kisbolygó éppen a Mars és a Jupiter pályája közti térségben rója Nap körüli útját.
Az aszteroidák kis szikla darabok, amelyek a Nap körül keringenek, leginkább a Mars és a Jupiter között. Az aszteroidák gyorsan mozognak át az égbolton, tehát láthatóak az SDSS képeken (nézd meg az Aszteroidák projektet a további ismeretekhez).
Felfedezte a Jupiter négy legfényesebb holdját, megfigyelte a Vénusz fázisait, észrevette a Szaturnusz furcsa alakját, mivel távcsöve nem volt elég jó, hogy rájöjjön, hogy a bolygó szokatlan alakját a körülötte elhelyezkedő gyűrűrendszer okozza.
Az első és legnagyobb gázóriás a Jupiter, melynek 16 holdja van. Ebből a tizenhatból a két legfigyelemreméltóbb a Ganymedesés az Európa.
Ez egy gigantikus méretű vörös óriáscsillag: ha a Nap helyére tennénk, majd' a Jupiterig kitöltené a Naprendszert! ...
rianások is kivehetők, a Jupiter felhősávjai fodrozódnak,
a Nagy Vörös Folt is megmutatja magát. A Szaturnuszon
a Cassini rés már könnyedén látszik, valamint a Marson
a hósapkákon túl a kontinensek is kirajzolódnak, ezenkívül ...
Ezt a látványt még a nem messze látszó Jupiter szépen kiegészítette. A kilépés a vártnál valamivel hamarabb következett be, a világosnarancs holdsarló déli végéhez közel egyszer csak fény gyúlt, és megjelent a ragyogó fehéressárga Vénusz is, ...
Természetesen sokkal nagyobb a szökési sebesség mondjuk a Nap vagy a Jupiter felszínén. Az, hogy mekkora ez a szökési sebesség, a gravitációs erő nagyságától, tehát végső soron a tömegtől függ.
Ezzel felfedezte a Hold hegyeit, a Jupiter holdjait, a Vénusz fázisváltozásait, megszámolta a Fiastyúk csillagait, és felismerte, hogy a Tejút sávja csillagokra bomlik. Megfigyelte a napfoltokat, ettől látása erősen romlott, szinte megvakult.
A Naprendszer nyolc bolygója...
...a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz.
1610-ben felfedezte a Jupiter holdjait, s ugyanebben az évben a firenzei udvarban telepedett le, mint a nagyherceg matematikusa és filozófusa. Itt fedezte fel a Vénusz és a Mars fázisait, és valószínűleg a napfoltokat is.
4. Ekkor megjelenik a következő felirat: "Tonight's Best: Searching..." (Az éjszaka legjobbja: Keresem...). A számítások után a "Tonight's Best: Jupiter" olvasható.
G2 színképtípusú. 10 parszek távolságból fényesebben ragyogna egünkön, mint a Sirius. Van egy 14 fényrendű kísérője. Ez a kettőscsillag sok tekintetben hasonlít a Nap - Jupiter rendszerre. Távolsága 365 fényév.
Például homályos bolygófelvételeknél jól kiemeli a részleteket az alábbi, hosszas próbálkozások során kialakított mátrix: (a képekre klikkentve azok teljes méretükben jelennek meg) 3. ábra A Jupiter felhősávjait jól kiemeli egy megfelelően súlyozott, ...
1995 óta így is több mint száz bolygó létét tudták közvetve kimutatni más csillagok körül, de ezek mindegyike óriásbolygó, amelyek tömege a Jupiteréhez hasonló. A csillagászok célja pedig a Föld típusú bolygók felfedezése.
 Lásd még: Bolygó, Csillag, Csillagász, Naprendszer, Csillagászat
  
|
RSS
