Io

Io A Jupiter ötödik holdja.
Jupitertől mért távolsága: 422,000 km
átmérő: 3630 km
tömeg: 8.94*1022 kg ...

Io
Inachos argoszi királynak, mások szerint Jasos és Peitho leánya, ki szépségével meghódította Zeust. A féltékeny Hera ezért tehénné változtatta s őreül Argost rendelé, kit azonban Hermes Zeus megbizásából megölt (innét Argosölő H.).

Az Io felszíni alakzatainak elnevezése
Manapság a térképek közül már csak a planetáris térképeken találhatunk kiterjedt fehér foltokat.

Az Io hold a New Horizons-szonda felvételén (Forrás: NASA)
A rendkívüli erupció mellett a kép egyéb látnivalókkal is szolgál.

A hagyományos, földi értelemben nem sorolják a tavak közé a folyékony és izzó kőzetolvadékkal teli mélyedéseket, hanem ezek speciális alakzatoknak, lávatavaknak tekinthetők. A Jupiter Io nevű holdján találunk ilyet: a 200 kilométer átmérőjű Lokit, ...

Io
Az Io a Jupiter ötödik, méret szerint pedig a harmadik legnagyobb holdja.
Jupitertől mért távolsága: 422,000 km
átmérő: 3630 km
tömeg: 8.94e22 kg ...

4. Io a Galileo felvételén. A kép 1996. június 28-án készült 604000 km távolságból. A jobb oldali képek a Ra Patera vulkán változását mutatják a Voyager felvételéhez képest.

Az Io kén burkolta vulkáni világ. A szakadatlan kitörésekben az anyag 200 km távolságra lökődik ki a az űrbe, majd visszahullik a hold narancsos-sárgás felszínére.

Az Io
Galilei 1610-es teleszkópos megfigyelései a Jupiter körül keringő 4 hold jelenlétét tették láthatóvá. Az Io, az Európa, a Ganymedes és a Callisto most együttesen Galilei holdjaiként ismeretesek.

Io
a Jupiter legaktívabb holdja. Az Europa és a Ganymedes holdak a pályáját elliptikussá torzítják, minek következtében a Jupiter árapályhatása fűti az Iot, ami vulkanizmust eredményez.

Io - az eddigi legjobb képek!
Porontó Galilei-holdak
Égi "nagyhalak" - bolygófaló csillagok
(Élet és Tudomány) ...

Az Io átlagos sűrűsége a Holdéhoz közelít.
Az Ionak állandó légköre van.
Europa ...

Az Io hold a Galileo űrszonda felvételén.
Az Europa a Galileo űrszonda felvételén.

Galilei-holdak: Io, Europa, Ganymedes és a Callisto
Galilei ábrái a Hold állásairól
Kép:Galileo's telescope.jpg ...

Metis, Adrastea, Amalthea, Thebe, Io, Europa, Ganymede, Callisto, Leda, Himalia, Lysithea, Elara, Ananke, Carme, Pasiphae, Sinope. Metis Métisz a görög mitológiában Ókeanosz leánya. Az értelem istennője, Zeusz első felesége.

Amíg a légköri szonda a Jupiter felé tartott, a keringő egység megközelítette az Európát és az Io-t. 1995. december 7-én a légköri szonda behatolt a bolygó atmoszférájába, s onnan mintegy hét órán keresztül közvetített adatokat.
Mars Observer ...

Bár a legbelső nagy hold, az Io kivételével, mindegyik Galilei-hold felszínén található jég, cikkünk témája szempontjából a legérdekesebb hold az Európa.

a Föld Holdja vagy az Io), és nagy illóanyag-tartalmúak, mint amilyenek általában az óriásbolygók holdjai (jég-holdak).

Az anyabolygótól való távolságuk szerint, Io, Európa, Ganymedes és Callisto, amely sorrendből következik, hogy a legbelső hold (Io) mozog a legfürgébben és a többi láthatósága is folyamatosan változik.

Közülük a négy legnagyobbat - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - 1610-ben fedezte fel Galilei a maga készítette távcsövével.

Galilei; Io 1610. Galilei; Titan 1655. Huygens; Iapetus 1671. Cassini; Rhea 1672. Cassini; Dione 1684. Cassini; Tethys 1684. Cassini). Az ismert égitestek száma 17-re, több mint a duplájára nőtt.

Galilei-holdak
Az a négy Jupiter-hold, - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - összefoglaló neve melyet Galilei fedezett fel 1610-ben.
Galileo ...

Négy, a mi Holdunkéval vetekedő méretű, nagy holdja van: az vulkanikus Io, a jeges Europa, valamint a kráterezett Ganymedes és a Callisto. A kisebb holdak száma több mint egy tucat. A Jupitert vékony, halovány gyűrű is övezi.

A mágneses tér vizsgálatából arra következtetnek, hogy a jég alatt folyékony víz található, erre utalnak a jégen látható olvadási foltok. A folyékony víz jelenléte miatt sokan gyanítják, hogy az Europán élet található. Egy másik hold, az Io aktív ...

A Jupiternek többezerszer erősebb mágneses tere van, mint a Földnek, ezért óriási a magnetoszférája, elnyúlik egészen a Szaturnuszig. Holdrendszerében is érték a kutatókat meglepetések. Az Ion működő vulkánokat, ...

Külön megfontolást érdemelnek továbbá a Jupiter nagy holdjai közül az Io és az Europa, továbbá a Neptunusz nagy holdja, a Triton; ezek olyan égitestek, amelyek különböző mértékben ugyan, de jelenleg is érdemleges felszíni aktivitást mutatnak.

Az egyik legizgalmasabb bolygó: már 40x-es nagyítás akkorának mutatja, mint ahogy a teliholdat látjuk szabad szemmel. Megfigyelhetjük sávos szerkezetű felhőzetét és 'udvartartásának' legfényesebb tagjait, a fényes Galilei-féle holdakat (Io, Europa, ...

Lásd még: Jupiter, Bolygó, Naprendszer, Égitest, Europa