Intersztelláris anyag
Már az első távcsöves megfigyelések bebizonyították, hogy a csillagközi térben vannak sötét területek, melyek átlátszatlanok.
intersztelláris anyag
[csillagközi anyag], a galaxisokon belül, a csillagok közötti teret kitöltő anyag. A csillagközi anyag 99%-át gáz alkotja, ez főként hidrogénből, kevesebb héliumból és még kevesebb nehezebb elemből áll.
Az intersztelláris anyag kémiai összetétele a csillagok összetételére hasonlít. A leggyakoribb a hidrogén, ezt követi a hélium, a maradék pedig nehezebb elemekből áll. A csillagközi anyag 99%-a gáz, csupán 1%- a por. Hőmérséklete 25 K körüli.
Napunk az intersztelláris anyagban mozog. A csillagközi térnek az a része, amelyet a Nap befolyásol, a helioszféra.
A csillagnak az intersztelláris anyagból való összehúzódása során a középpontban olyan nagy hőmérséklet alakul ki, hogy beindulnak az első magátalakulások.
A hipernóva az M74 peremén látszik, a spektrum alapján alig szenved galaktikus abszorbciót, intersztelláris anyaggal nem hat kölcsön. Jellemző, hogy saját galaxisunk ötször több fényt nyel el az M74 irányából, mint az M74 a hipernóva fényéből.
A felfedező csoport tagja, Denis Hines (Space Science Institute, Corrales, New Mexico) szerint az aszimmetria oka, hogy a HD 65001 áthaladt az intersztelláris anyag egy lokális sűrűsödésén, s a korong, ...
A barna törpék ugyanabból a sűrű és poros intersztelláris anyagból jönnek létre, amiből a csillagok és a bolygók is.
Csillagközi anyag vagy intersztelláris anyag
Már az első távcsöves megfigyelések bebizonyították, hogy a csillagközi térben vannak sötét területek, melyek átlátszatlanok.
Mivel a nagyobb energiájú röntgensugarak áthatolnak az intersztelláris anyagon (gáz, por stb.), megfigyelhető lesz a Tejútrendszer centruma felől érkező sugárzás.
Míg a Nap környezetében, a fősíkban a látható anyag 90-95%-a esik a csillagokra, és 5-10% a csillagközi anyagra, addig a magban az intersztelláris anyag aránya kevesebb 1%-nál.
Jellegzetes képviselőik a szabad szemmel is látható, de hazánkból nem megfigyelhető Magellán-felhők. A szabálytalan extragalaxisokban igen nagy mennyiségű intersztelláris anyag található.
hogy ezek közelében fényes csillagokat találunk, amelyek fénye a porrészecskéken megtörik, és visszaverődik. Kékes színűeknek látjuk őket, mivel a "kékebb" hullámhosszú fénysugarak szóródnak, míg a "pirosabbak" áthatolnak az intersztelláris anyagon.
Azon a lökéshullámfronton, ahol a napszél lelassul az intersztelláris anyaggal való kölcsönhatás miatt, ionizálódnak, és felgyorsulnak. A front helye kb.
 Lásd még: Anyag, Csillag, Csillagközi, Tejút, Tejútrendszer
  
|
RSS
