A por infravörös sugárzása
A csillagközi por különféle összetevői különböző módokon bocsátanak ki infravörös sugárzást.
Távoli infravörösben a hideg (T 20K), 0,01-0,1m méretű szemcsék hősugárzást bocsátanak ki, ...
infravörös sugárzás
Az elektromágneses színkép látható fénynél hosszabb hullámhosszú sugárzási tartománya. Bőrünkkel felfogva melegként érzékeljük, így szokás hősugárzásnak is nevezni.
Infravörös sugárzás
Inkvizíció
Katolikus bíróság, mely elsősorban a XV-XVI században működött és feladata az eretnekek felkutatása és megbüntetése volt, valamint az, hogy tanaik visszavonására kényszerítse őket.
Az infravörös sugárzás detektálásával most "láthatóvá" tett anyag fő összetevői nagy valószínűséggel szilícium- és alumíniumpor.
A kozmikus infravörös sugárzás
A látható fény és a rádiósugárzás közé esik az infravörös (hullámhosszuk 1-300 mikrométer) és a szubmilliméteres (0,3-1 mm) sugarak tartománya.
A Földet érő infravörös sugárzás nagy részét (30-300 mm) a földi légkör elnyeli. Ez a tartomány csak az űrből vizsgálható. Az első olyan műhold, amelyet teljesen az infravörös csillagászat szolgálatába állítottak, az IRAS volt.
Másképp alakulhat azonban a sorsuk, ha valamelyik közeli pályán keringő bolygójukat magukba nyelik: amennyiben a bolygó tömege eléri vagy meghaladja a Jupiter tömegét, a falánk csillagok a szokásosnál nagyobb mennyiségű infravörös sugárzást ...
A Dyson szférák okozta infravörös sugárzási többletet, mint észlelhető jelet, korábban említettük már. Ezen kívül az is elképzelhető, hogy egy szupercivilizáció a központi csillagot saját nukleáris hulladékának biztonságos elhelyezésére használja.
Az anyagbefogási korong által kibocsátott sugárzás intenzitásának frekvencia szerinti valódi lefutása azonban a közeli infravörös tartományban a környező por zavaró infravörös sugárzása miatt eddig nem volt megállapítható.
Sikerült különbséget kimutatni a bolygó néhány felszínformájának infravörös sugárzása, és ennek alapján azok összetétele között. A felszín nagyobb részét borító és alacsonyabban található lávasíkságok, valamint a kiemelkedő ún.
Kifelé haladva a hőmérséklet lassan csökken, egészen addig, amíg a gáz átlátszó nem lesz az infravörös sugárzásra. Ez kb. akkor következik be, amikor a fotonok szabad úthossza összemérhetővé válik a csillagtól való távolsággal.
Az infravörös sugárzás segítségével felismerhetőek a tengerben haladó melegvízű áramlatok, amelyeket a nagy tengeri halrajok követnek.
Az infravörös sugárzást vagy a tömörülő anyaghalmazok bocsátják ki, vagy a csillagfejlődés utolsó stádiumában lévő kihűlő csillagok.
1800-ban fedezte fel az infravörös sugárzást. holdfázisok A Holdnak nincs saját fénye, ezért csak a nap felé néző oldala világos. Keringése során ebből hol többet, hol kevesebbet fordít felénk, aszerint, hogy pályája melyik részén jár.
Még a nagyon vékony sarlóvá fogyott Nap fotoszférája is sugároz annyi fényt, és ami még veszedelmesebb, hőt, infravörös sugárzás formájában, hogy szemünk ideghártyáját akár maradandóan károsítsa.
Az emittált földsugárzás jellegzetes része az infravörös sugárzás, amelynek mérésével a meteorológiai műholdak és az erőforráskutató műholdak értékes adatokhoz jutnak.
Csak az összehúzódás által termelt hő fűti, s az ebből származó infravörös sugárzást bocsátja ki.) Egy ilyen hosszú keringési időhöz nagyon nagy méretű pálya tartozik, amelynek naptávoli pontja, az afélium, 2, ...
Herschel 1800-körül fedezte fel az infravörös sugárzás létezését, olyan módon, hogy a napfényt prizmával színeire bontotta, és hőmérővel tanulmányozta az egyes színtartományok hőmérsékletét, ...
A hőveszteségből termelődött infravörös sugárzás így nem volt izotróp. A kisugárzott infravörös fotonokkal azonban impulzus is távozik, ami a sugárzás anizotrópiája miatt rendkívül kis teljesítményű fotonhajtómű létét jelenti.
spirális aktív galaxis. A Seyfert-galaxis-ok infravörös sugárzása erős, spektrumukban feltűnő emissziós vonalak vannak. Két típusuk létezik aszerint, hogy a centrális fekete lyuk körüli izzó korongot a távolabbi felhők leárnyékolják-e avagy sem.
A Napból áradó fantasztikus mennyiségű energia elsősorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de emellett a Nap kisebb mennyiségben mindenféle más sugárzást is kibocsát, ...
Szobahőmérsékleten infravörös sugárzást bocsájt ki, ami szemünknek láthatatlan. Ahogy a lap egyre melegebb lesz, a csúcs-hullámhossz egyre nagyobb hullámhosszak felé mozdul el: először vörös, majd narancs, sárga, és kék lesz.
 Lásd még: Csillag, Anyag, Bolygó, Hőmérséklet, Csillagász
  
|
RSS
