Indus

Indus
(Sindh, Scinde), D-i Ázsia 2900 km. hosszu folyója, 965 293 km2 vizterülettel. Tibetben az é. sz. 32° és a k. h. 81° 30' alatt a Gangri v. Kailasz láncon, a Szatleds forrása közelében ered Szin-Ka-Bab néven. Forrásától mintegy 260 km.

Indus-völgyi civilizáció: Kr. e. 2800 körül bukkant fel. Nagy városai, mint Mohendzso-Dáró vagy Harappá a várostervezés első ismert jeleit mutatják. Máig megfejtetlen szótagírással rendelkeztek.

Aztán 1994-ben Sven-Ingmar Ragnarsson, aki a Svéd Ipari és Technikai Fejlesztési Társaság tagja (Swedish Board for Industrial and Technical Development), új modellel lépett színre.

A déli Indus csillagképben látható óriási csillagsziget az őt övező csillagvárosok alkotta galaxishalmaz legfényesebb, így minden bizonnyal a legöregebbi és a legnagyobb tömegű tagja is egyben.

A CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization) csillagászai szerint az eddig ismeretlen kar tekintélyes gázfalként öleli körül egész Galaxisunk korongját. A kar becsült vastagsága 6500 fényév.

Dranke, J. A. G.: The chemical industry - friend to the environment?
Royal Society of Chemistry - Cambridge 1992
Egyed László: A változó világ
RTV Minerva - Budapest, 1976.

Korunkban hova csak a számoló legények által jött és jön be a mindennapi szükségeket ellátó industria... A Chemia a Physika és mechanika játszák a fő szerepeket.' ...

Nemzetközi vallástudományi szakszó a perzsa hindu (indiai) nyomán, ez India perzsa Hind nevével kapcsolatos, amely egy korábbi perzsa hendu (folyó) szóra megy vissza, ugyanezt a szót használták az indiai Indus folyóra. hindi.

See also: Csillag, Csillagász, Bolygó, Csillagászat, Anyag