hőmérsékleti gradiens
(vízszintes, függőleges, átlagos, tényleges, lokális, száraz-adiabatikus, nedves-adiabatikus)
A hőmérséklet eloszlásának jellemzése. Az egységnyi távolságra eső hőmérséklet-változás.
Hőmérsékleti sugárzási görbék
Ha egy adott csillag hőmérsékleti sugárzásának intenzitását (mennyiségét) ábrázoljuk a hullámhossz függvényében, egy ilyen grafikont kapunk: ...
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak változásával.
zajhőmérséklet
A zaj mennyiségi jellemzésének egyik szokásos, a híradástechnikában elterjedt módja.
Viharos hőmérsékletváltozások egy exobolygó felszínén
A Spitzer infravörös űrtávcsővel mindössze hat óra leforgása alatt 700 fokos hőmérsékletingadozást mértek egy távoli gázóriás felszínén.
felhívás ...
Sűrűség és hőmérséklet
Egy spektrumvonal intenzitása az optikai mélységtől és a gerjesztési hőmérséklettől függ.
Hőmérséklet-mérések
A méréseket a Zrínyi Miklós Gimnázium diákjai végezték: ...
Hőmérsékletszabályozás
Passzív: MLI, festés, kijelölt radiátorok
Termosztatikusan irányított és számítógépvezérelt hőkeringtetés ...
Hőmérséklete a legfelső felhőrétegben:
-160oC
Átlagos távolság a Naptól:
5, 203 CSE, 778 millió km ...
hőmérsékleten következik be. Részletes számítások szerint kb. 109K környékén zajlik le a könnyű elemek szintézise. Bár ezek lefolyása elég gyors, de lényegében nem megy túl a 4He-n.
A hőmérsékleti sugárzás jellemzőit a részecskék erős kölcsönhatásai határozzák meg. Az annihilációs időszak vége.
1 s
1010 K ...
A hőmérséklet folyamatosan csökkent: a teljes fogyatkozás bekövetkeztéig több, mint négy fokot esett a hőmérséklet, de ez a megerősödő szél miatt jóval többnek tűnt.
A hőmérsékletmérések alapján rendkívül hideg térségeket azonosítottak a déli sarkvidéken, amelyek a várakozásoknak megfelelően a sarki kráterek árnyékos belső részeivel esnek egybe. A kérdéses területeken a hőmérséklet néhol -240 Celsius-fok volt.
A hőmérsékletingadozások átlagos mértéke 90-110 fok volt
A szonda szélérzékelő berendezése
Naplemente a Marson ...
A hőmérsékletüket, tömegüket, korukat tekintve a Naphoz hasonló csillagok szintén mutatnak aktivitásra utaló jegyeket (aktivitásuk főleg az elektromágneses színkép ibolyántúli és röntgenhullámhosszain követhető nyomon).
Egy T hőmérsékletű porszemcse által kibocsátott teljes energia:
ahol Q az emissziós hatásfok és Bν a Planck-függvény. Ha egy olyan egyszerű pormodellt tételezünk fel, amiben az emissziós hatáskeresztmetszetet a ...
kritikus hőmérséklet
Egy halmazállapot-változás (fázisátmenet) során azt a hőmérsékletet tekintjük kritikusnak, amelynél a két különböző halmazállapot (fázis) egymás mellett, egyensúlyban tud létezni.
abszolút hőmérséklet
A testek hőállapotára jellemző mennyiség. A testeket alkotó részecskék átlagos mozgási energiájának mértéke. A nemzetközi mértékegységrendszer egyik alapmennyisége.
Abszolút hőmérséklet
A fizikailag elérhető legalacsonyabb hőnérséklettől, az abszolút nulla foktól mért, tehát definíció szerint mindig pozitív értékű, kelvinekben (K) megadott hőmérséklet. Az abszolút nulla fok = -273,16 °C = 0K.
Talajmenti hőmérséklete kb. 95 K, légköri nyomása pedig másfélszerese a földiének.
A Titánt már egészen kicsi távcsővel is meg lehet figyelni. Ezért fedezhette fel Huygens már 1655-ben.
Képek a Titánról: ...
hőmérséklet
frekvencia
sebesség
Felhasznált irodalom:
Dr. Agócs László: Mikroszámítógépek az oktatásban
Számítógép az oktatásban 54-67. o.
Az Internet és a fizikatanár Készítette: Pribusz Katalin V.fizika-II.matematika-I.
itt c a fajhő, T a hőmérséklet, epp a proton-proton ciklusban másodpercenként és grammonként termelt energia, r a sűrűség, x1 a protonok koncentrációja, e0 a Reeves-állandó (bár függ a hőmérséklettől), n a hőmérsékletfüggés hatványkitevője, n " 4.
fősorozat A Hertzsprung-Russell-diagram vízszintes tengelyén a csillagok felszíni hőmérséklete (szín vagy színképtípus), függőleges tengelyén az abszolút fényessége szerepel.
A fuvókkal befujt sűrített levegőt a hőmérséklet növelése és a tüzelőszer csökkentése céljából gyakran föl is melegítik. 1. A tűzhelypestek szekény- vagy hengeralaku, nyilt, esetleg egy vagy több oldalról falazott, vaslemezekkel határolt v.
MG-104 DCF rádióvezérléses óra, a pontos időjelek észlelésére; meteorológiai műszerek a levegő hőmérséklet, páratartalom, és légnyomás mérésére; bemutató eszköz a Vénusz-átvonulás demonstrálására; 2 darab 14 SCS 1 DIN üvegszűrő, ...
Ha rágondolok, hogy 0 C volt, még hálás is lehetek, hiszen ennél a hőmérsékletnél kb. félórányit tudok együltőben észlelni, s csak utána kötelező a bemenetel némi melegedésre, szempihentetésre.
Számos tényezőtől függ, hogy egy bolygó meg tudja-e őrizni atmoszféráját, de főként a légkör hőmérsékletétől, kémiai összetételétől és a szökési sebességtől.
Németország és Ausztria változatos topográfiája változatos mikroklímákat hoz létre, azonban ezek inkább hőmérsékletbeli különbségekkel rendelkeznek, felhőzeti mintájuk hasonló.
Ezért a belsejében megnövekszik a nyomás és a hőmérséklet. Így válik lehetővé újabb magfúzió beindulása.
Számításaim szerint rendkívül valószínűtlen, hogy a csillag saját maga képes legyen olyan hőmérsékleti ingadozásokat kifejleszteni, amelyek képesek az instabilitásokat begyújtani, beindítani.
Ebből kikövetkeztethetők a hőmérsékleti és nyomás viszonyok. A fény változását modellezték, és a megfigyelt adatokkal egy olyan légkör egyezett a legjobban, melynek középső része egységesen kb.
A Plútó légkörének hőmérséklete (Illés Erzsébet) - 2004/165
A Plútó és a Charon (Illés Erzsébet) - 2001/171
A Plútó nem bolygó többé (Sárneczky Krisztián) - 2007/151
A Plútó holdjai (Illés Erzsébet) - 2007/152
Intersztelláris aszteroidák?
Amikor a magban lévő hőmérséklet eléri a 200 millió K-t, a csillag új tüzelőanyagot gyújt be: a hidrogén fúziójából származó héliumot, amely szénné és oxigénné ég el. A folyamat hatalmas energiát termel, ami a csillag külső burkait kitágítja.
Ennek legvalószínűbb magyarázata az lehet, hogy a szénmonoxid-jég már igen alacsony hőmérsékleten - mintegy 25 K körül - elkezd szublimálni és ez a kiáramló gáz magával képes sodorni a jégbe cementált majd a szublimációval kiszabadult porszemcséket ...
a csillag jellemző tulajdonságainak (méret, hőmérséklet, tömeg, kémiai összetétel stb.) időbeli változása. A csillagok kezdeti tömegüktől és összetételüktől függően különböző módon fejlődnek.
A pontosabb mérést az teszi lehetővé, hogy " ellentétben a korábbi órákkal, amelyek magas hőmérsékletű céziumnyalábbal működtek " ez az óra ultrahideg céziumatomokat használ.
Ezenkívül a légkör által egyébként elnyelt ibolyántúli színképvonalakban is végezhetők vizsgálatok, sőt, az 1--2 millió fokos gáz hőmérsékleti sugárzása a 15--30 Angström hullámhoszzúságú röntgentartományba esik (amelyben a 6000 K fok-os fotoszféra ...
Ezek a köztes állapotú - se nem csillag, se nem bolygó - égi objektumok a feltételezések szerint olyan "félresikerült csillagok", amelyek belsejében sosem alakul ki olyan nagy nyomás és hőmérséklet, ...
Egy kiinduló hőmérsékletet nem lehet egyértelmuen megadni, de a modern számítások szerint az univerzum állagának hőmérséklete legalább 1015 (egy billiárd) Celsius fok lehetett.
csillag - saját gravitációja által összetartott égitest, amelynek sugárzását a magas belső hőmérséklet hatására kialakuló nukleáris reakciókban felszabaduló energia biztosítja. A mi csillagunk, a Nap, tulajdonságait tekintve átlagos csillag.
Felszerelését egy továbbfejlesztett hőmérsékletérzékelő, egy fényképezőgép és a felszíni szonda jeleinek Földre való továbbítását szolgáló, rádió adó-vevő alkotja.
Negyvenmillió évvel később a sugárzás hőmérséklete eléri a Föld mai átlaghőmérsékletét. Minden, valaha lakható bolygó lakhatatlan lesz, a hőmérséklet-növekedés és az összehúzódás pedig gyorsabb.
Az energiasűrűségbeli fodrozódások (ingadozások), amelyeknek a kozmikus háttérsugárzás hőmérsékletében megfigyelt irányfüggő ingadozások hű lenyomatát adják, azt sugallják, ...
troposzféra 0-12 km magasságig, az időjárási folyamatok jórészének színtere, a hőmérséklet felfelé haladva csökken, 290 K-ről kb. 217 K-ig, amely minimumot a tropopauzánál mintegy 10 kilométer magasságban éri el ...
A hőmérséklet hirtelen csökken az árnyékzónában, mivel sokkal kevesebb napsugárzás éri. Az égbolt elsötétül és gyakran mélykék színűvé válik, a távoli részeit sárgás színű köd borítja.
iont tartalmazó, de a Nap felszínéhez hasonló hőmérsékletű) csillagközi közeg a Naphoz képest áramlik, és a kétféle ‘szél' ütközése bonyolult, a Föld magnetoszférájánál mintegy százezerszer nagyobb kölcsönhatási tartományt alakít ki.
Várjunk addig amíg a távcső átveszi környezete hőmérsékletét, minimálisra csökkentve ezáltal a tubus által okozott turbulenciákat. Állítsunk be egy fényes, kb 0-1 magnitudós csillagot, mely magasan a látóhatár felett tartózkodik.
A látható napfény a bolygó légkörén áthatolva éri el és melegíti fel a felszínt, amely láthatatlan, infravörös hősugárzást bocsát ki, de az atmoszféra bizonyos gázai, például a szén-dioxid meggátolja, hogy az kijusson a térbe, ami a hőmérséklet ...
(Ahol természetesen Ta nem azonos a forrás hőmérsékletével!)
A mért jelhez természetesen zaj is járul, amiknek forrása a légkör, az antenna látóterébe eső földi források, maga a detektor termális zaja.
(Ez természetesen nagyobb hőmérsékleten valószínűbb, hisz akkor több ütközés zajlik le.) Ilyenkor elektron-lyuk párok keletkeznek, amelyek szétválasztódnak az elektromos mező hatására, s az elektronok fölgyülemlenek közvetlen az elktróda "alatt", ...
Ha feltételezzük, hogy az élet már a felszíni óceánban kialakult (amire az akkori magasabb hőmérséklet miatt több esély volt, mint ma), elképzelhető, hogy az anaerob (oxigén nélküli) alapú élet máig fennmaradt.
6100 K hőmérsékletű, 400 km vastag, itt már az energiatovábbítás a látható fény tartományába eső elektromágneses sugárzás.
A Marson egyébként az alacsony hőmérséklet és a légnyomás miatt csak rövid ideig lehet a víz folyékony állapotban. Vagy a felszín alól törhetnek fel vagy melegebb időszakban a hófoltok olvadhatnak meg.
hőmérsékleti fekete test sugárzással (Planck-görbe), mely fényintenzitás csúcsa a csillag fotoszférájának hőmérsékletével áll szoros kapcsolatban.
Felszínén a viszonyok hűvösek: a hőmérséklet nyáron, az egyenlítőn, nappal alig emelkedik a 0 Celsius-fok fölé, míg éjszaka -100 fok alá süllyed. Széndioxid légköre ritka, a felszíni nyomás a földinek alig egy százada.
A Sirius B rejtélye a hőmérséklet vizsgálásakor merült fel. A Sirius A hőmérsékletét 10.000 Kelvinben határozták meg. Az objektumot a fehér csillagok osztályába sorolták.
Távolsága 8,7 fényév, a Napot 23-szor ragyogja túl, felszíni hőmérséklete 11 000K, az A1 színképosztályba tartozik, átmérője 1,8-szer nagyobb a Napénál.
Rendellenesség, fonákság, visszásság, -a meteorológiában- a középértéktől való eltérés: pozitív hőmérsékleti anomália (=magasabb évi középhőmérséklet, mint az adott földrajzi szélességen elvárható).
Görög szó, tkp.
Hatszázezer megatonnás becsapódás után már - a számítások szerint - két hét alatt 8 fokkal csökken a hőmérséklet, egy hónap alatt a por mindenhova eljut, eloszlik az egész légkörben.
Áprilisban már rövidebbek, de cserébe kellemesebb hőmérsékletű éjszakák várhatóak, így ha az időjárás kegyeibe fogadja az észlelni vágyókat szép élményekkel gazdagodhatunk.
A bolygók láthatósága ...
 Lásd még: Csillag, Anyag, Bolygó, Csillagász, Föld
  
|
RSS
