a hidrogén-hélium fúzió egy kifelé terjedő héjban zajlik
6
vörös óriás ...
A fősorozati állapotban a csillag magjában a hidrogén-hélium fúzió termeli az energiát, majd mikor a centrális tartományokban a hidrogén százalékos aránya már lényegesen lecsökken, az energiatermelés a centrum körüli gömbhéjba tevődik át.
A csillagfejlődési elméletek szerint ha a létrejövő égitest tömege kisebb, mint 0,08 M Nap (naptömeg), akkor stabil hidrogén-hélium fúziós energiatermelés nem jöhet létre.
A kutatócsoport a Hubble űrteleszkóp ACS (Advanced Camera for Surveys) műszerével olyan vörös óriáscsillagok után kutatott az NGC 1569 galaxisban, melyek magjában a hélium fúziója folyik.
Egy csillag magjában a hélium fúziója után szén és oxigén marad vissza. Ha a csillag tömege kb. 1,43 naptömeg alatti, a szénatommagok között újabb fúziós reakciók nem indulnak be, a csillagban többé nem zajlik energiatermelés.
A csillagokban zajló hidrogén-hélium fúzió során hidrogén atommagok (protonok) - miközben egy részük elektronnal 'összepréselődve' neutronná válik - hélium atommagokká egyesülnek.
A nagyobb tömegű csillagokban, amint a hidrogén mennyisége egy bizonyos szint alá csökken, a magban beiindul a hélium fúziója is, melynek eredményeként szén jön létre.
(A 0,5 naptömegnél kisebb tömegű csillagokban soha sem lesz elég magas a hőmérséklet a hélium fúzió beindulásához.) A fuzionáló héliummag kiterjed, ezzel párhuzamosan a csillag külső rétegei összehúzódnak, és az objektum elhagyja az óriáságat.
Több tízmillió évig békésen zajlott a hidrogén-hélium fúzió a csillag magjában, ami biztosította a szabályozott "fúziós erőmű" egyensúlyát.
A 0,5 naptömegnél kisebb objektumok viszont sohasem képesek a hélium fúzióra - még a hidrogén fúzió leállását követően sem. Egyszerűen kevés a magot közrefogó tömeg, és nyomás.
A trícium (H3) ugyanis a deutérium-hélium fúziós reakció melléktermékeként jön létre igen rövid időre (felezési ideje csak 12,5 év).
 Lásd még: Csillag, Csillagász, Hőmérséklet, Anyag, Galaxis
  
|
