Heliocentrikus világkép

A heliocentrikus világkép (görög Î-Î"ιος vagyis Helios, Nap) csillagászati elmélet, miszerint a Nap van a Naprendszer középpontjában.

A geocentrikus és a heliocentrikus világkép összehasonlítása
A
csillagászat (asztronómia) története az emberiség történetének legrégibb korszakaiba nyúlik vissza.

Heliocentrikus világkép
Már egyes ókori csillagászok, majd a középkor végén Kopernikusz azt állította, hogy a világ közepe a Nap, és körülötte keringenek a bolygók és a csillagok, valamint a többi égitest.

Heliocentrikus világképe szerint a Föld is csak egy bolygó, mely a többivel együtt a Nap körül kering.

A heliocentrikus világkép dinamikai bizonyítéka
Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele: az eredő erő a kör közép-pontja felé mutat (ellipszis esetén az egyik fókusz felé).
Ott van a Nap!!!
Fcp = mrw2 = mv2/r ...

Miután a heliocentrikus világképben a helyükre kerültek a bolygók, előtérbe kerültek a bolygók holdjai és az üstökösök, melyek mindig újabb és újabb feladatot adtak az asztrometriával foglalkozóknak.

A kialakult heliocentrikus világkép talán legfontosabb következménye éppen az volt, hogy a Hold és a bolygók nem misztikus égi jelenségek többé, ...

Börtönnel fenyegették, ha tovább fojtatja a heliocentrikus világkép terjesztését. Ezek után pár évig visszavonultan élt, de amikor jóakarója került a pápai trónra VIII.

A heliocentrikus világkép nagyon lassan ment át a köztudatba, így eleinte kevés planetárium-szerkezet készült ezzel a felfogással. A Naprendszer első ilyen modelljeit Thomas Tompion és George Graham tervezte és építette meg 1710 körül.

A geocentrikus világkép - mely a Földet helyezte a Világegyetem középpontjába - alternatívájaként Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) először dolgozta ki a középkorban a heliocentrikus világkép alapjait.

Először Galilei fordított távcsövet a bolygó felé s megfigyelte, hogy a Vénusz a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat ("félvénusz"). Felfedezése újabb bizonyítékul szolgált Kopernikusz heliocentrikus világképének alátámasztásához.

Mezopotámia papjai már ismerték a hét bolyongó égitestet is. Ekkor még mindenki azt hitte, hogy a Föld van a Világmindenség középpontjában. Elsőként Arisztarkhosznak jutott eszébe a heliocentrikus világkép lehetősége.

Hasonlóan a Merkúrhoz (és a Holdhoz), a Vénusz is mutat fázisokat. A Vénusz fázisait távcsővel először Galilei figyelte meg; ez a megfigyelés fontos érvként szolgált a heliocentrikus világkép elfogadásához.

És természetesen az, ami miatt mi, a csillagászat barátai szinte félistenként tiszteljük őt - a heliocentrikus világkép megalkotása.

Lásd még: Heliocentrikus, Világkép, Csillag, Bolygó, Égitest