Hamuszürke fény, napkorona, üstökös
A szeptember 20-ai APOD egy csodálatosan kidolgozott felvétel volt az augusztus 1-jei napfogyatkozásról, a képeken azonban feltűnt egy nem is annyira váratlan vendég.
hamuszürke fény
a Hold árnyékos oldalának derengése, melyet a Földről a Holdra, majd onnan a Földre visszavert napfény okoz. A hamuszürke fény újhold előtt és után néhány nappal figyelhető meg.
határfényesség ...
Ezt nevezik hamuszürke fénynek, mely a Föld légköréről a Hold árnyékos oldalára, majd onnan ismét a Földre verődő fénytől keletkezik. Rendkívüli a napkorona látványa.
Csodás látvány volt a 15×70-es látcsőben a Hold sarlója, a sötét részen pedig nagyon erős volt a hamuszürke fény. Ezt a látványt még a nem messze látszó Jupiter szépen kiegészítette.
A holdsarló külső ívét követve még észrevehetjük kísérőnk sötét korongjának hamuszürke fényét, ami nem más, mint a Föld felszínéről a Holdra visszaverődő napfény, azaz földfény.
A Hold sarlóként már rég megjelent, a három tagra csökkent társaságból az egyikünk hamuszürke fény lázában ég. Ám mi még mindig mélyegezünk, a közben felkelt Orionban az Orion-ködöt is felkerestük. Még a pirkadati égen is gyönyörű látványt nyújtott.
A Hold fényét nemcsak a Napnak, de kisebb részben a Földnek is köszönheti. Ez az ún. hamuszürke fény, amely a Földről verődik vissza, s kissé megvilágítja a Hold sötétbe borult területeit is. Ezt elsősorban újholdkor figyelhetjük meg.
A keskeny fényes holdsarlót "kiegészítő" fényt pedig hamuszürke fénynek nevezik.
Ennek egy része ismét visszaverődik felénk: ezt a halvány derengést nevezzük hamuszürke fénynek. Utóbbi intenzitása a Földről visszavert sugárzás mértékétől függ, és ezt bolygónk felszínének átlaghőmérséklete is befolyásolja.
Újhold környékén - első negyed előtt és utolsó negyed után - az ún. hamuszürke fényt figyelhetjük meg rajta. Ez az árnyékos oldal enyhe derengése, amit a Földről a Holdra, onnan pedig ismét a bolygónkra visszavert napfény hoz létre.
 Lásd még: Csillag, Hold, Bolygó, Csillagász, Csillagászat
  
|
RSS
