Halmaz a Tejút szívében
A Tejútrendszer belső régióiban megfigyelhető halmazok élettörténetének kutatása izgalmas fejezete a galaktikus csillagászatnak. Az IRS-13 belsejében fekete lyukat is találtak.
felhívás ...
Halmazváltozók I.
A mély-égtől a változókig
Többször feltették már az első szerzőnek a kérdést, miszerint hogyan lehetne összekötni a mély-ég észlelés nemes tevékenységét a változózás hasznos jellegével.
A halmazállapotokat alapvetően az anyag kémiai tulajdonságai (az anyagot alkotó atomok vagy molekulák fajtája és az ezek között kialakult kötések fajtája) valamint az anyag és környezetének termodinamikai tulajdonságai (hőmérséklet, nyomás) ...
A halmaz fontos gyűjtőhelye az érdekes objektumoknak, sok kettőscsillagot, illetve ún. milliszekundumos (igen gyors forgású) pulzárt azonosítottak már benne. A 47 Tuc a Naprendszeren kívüli bolygók vizsgálata szempontból is érdekes célpont.
gömbhalmaz
Csillagok gömbalakú elrendeződése, amelyben a csillagsűrűség a középpont felé erősen növekszik. A II. populációhoz tartoznak, koruk több, mint 10 milliárd év. A gömbhalmazok térbeli eloszlása Tejútrendszerünkben szintén gömbalakú.
csillaghalmaz - egyidejűleg keletkezett csillagok összetartozó csoportja, amely lehet időleges csoportosulás, de tartósan is fennmaradhat. Két fő típusuk - gömbhalmaz és nyílthalmaz - számos jellemzője eltér egymástól.
Csillaghalmaz
Ha szép tiszta estén szabadszemmel elkezdjük az égboltozatot vizsgálni, azonnal találunk több fényes, jobban mondva világító foltot, mely az állócsillagok és bolygók képétől teljesen eltér.
A Virgo-halmaz belső részén látszódó diffúz fénylés (sárgásvörös színnel) az egyes fehéres, sárgás színnel jelölt galaxisok körül. A sötét foltok a felvételből levont előtércsillagok pozícióit jelölik (Mihos et al. nyomán) ...
Minden eddiginél nagyobb csillaghalmaz
Brit és más európai csillagászok gigantikus csillaghalmazt fedeztek fel Galaxisunkban, egy csillagközi gáz- és porfelhő takarásában.
A HCG 62-es galaxishalmaz szíve
A legújabb Chandra felvételen egy galaxis csoport, a HCG 62 központi vidékeit figyelhetjük meg röntgen tartományban.
Halmazok távolságának becslése
Egy galaxishalmaz hozzávetőleg ezer galaxisból áll, amelyeket a gravitáció tart együtt. A halmazok segítségével megkerülhetjük a galaxisok sokféleségének problémáját, mivel olyan sok galaxist tartalmaznak.
Gömbhalmaz:
Gömb alakú, nagyjából 100 fényév átmérőjű, több tízezertől több százezerig terjedő csillagot magában foglaló csillagcsoport. Az ilyen halmazokban vannak az általunk ismert legöregebb csillagok.
Gömbhalmaz
Galaxisok peremén elhelyezkedő több ezer, esetleg több százezer csillagot tartalmazó gömb alakú halmaz, melynek csillagai annyira közel vannak egymáshoz, hogy a tömegvonzás nem engedi szétszóródni őket.
szuperhalmaz
A galaxishalmazokból álló ~-ok a legnagyobb szerkezeti egységek a Világegyetemben. Ezek az úgynevezett nagyon nagy léptékű alakzatok. Átlagos átmérőjük megközelítőleg 100 millió fényév és körülbelül 100 galaxishalmazt tartalmaznak.
csillaghalmaz
A csillagok többnyire csoportosan keletkeznek, s az együtt keletkezett csillagok ~t alkotnak.
A Galaxis kialakulásakor létrejött sűrűbb halmazokat a gravitáció nem engedte felbomlani (gömbhalmazok).
A halmazok a középponttól kevesebb mint 100 fényévnyi távolságra helyezkednek el, és rendkívüli túlsúlyban vannak bennük a nagytömegű csillagok. Tanulmányozásuk új távlatokat nyithat a nagy csillaghalmazok kialakulásának megértésében.
A halmaztag csillagok látszófényessége alapján három nyílthalmaz osztályt különböztethetünk meg: ...
gömbhalmaz
valamely galaxison belül található csillagcsoport, amelyet tagjainak egymásra kifejtett gravitációs vonzása tart együtt, miközben a gömbhalmaz az adott galaxis centruma körül kering.
gömbhalmaz
Közös eredetű, öreg csillagok rendszerint gömb alakú csoportja. Ezek a rendszerek néhány tízezertől kezdve akár több millió csillagot is tartalmazhatnak viszonylag kis térrészben összezsúfolva (100-300 fényév).
Ez a halmaz a Fiastyúk nevet kapta. A Fiastyúk név a fényesebb csillagok melletti jóval nagyobb taglétszámú halványabb csillagok miatt találó. #3b-vel 100 tagja is látszik, legfényesebb tagjait szabad szemmel is el lehet különíteni.
A gömbhalmaz kora alapján a kutatók már a Tejútrendszer korára is tudtak becslést készíteni: úgy vélik galaxisunk 13, 6 +/ - 0, 8 milliárd éves. Az adat egybevág az univerzum korára adott eddigi legpontosabb, 13, 7 milliárd éves becsléssel.
Agalaxishalmaz tagjain kívül a Coma Berenices csillagkép több olyan fényesebb galaxist is tartalmaz, amelyek nem tartoznak a halmazhoz, hanem annál jóval közelebb vannak, ezért fényesebbnek látszanak és kisebb távcsövekkel megfigyelhetők.
Szilárd halmazállapotú szén-dioxid. szeizmikus hullámok Rengéshullámok, amelyeket földrengések, meteorit-becsapódások vagy mesterséges robbantások kelthetnek. A rengéshullámokat szeizmográf segítségével regisztrálják.
A G1 gömbhalmaz tőlünk mintegy 2.2 millió fényévnyi távolságban, az Androméda-ködben található
NASA / StSCI / AURA ...
Néhány galaxishalmaz adatai: az x-tengelyen a tőlünk lévő távolságuk, az y-tengelyen a távolodási sebességük. A pontok az egyenes vonal mentén helyezkednek el.
3. kép. Vállfa-halmaz 3 (Sipőcz Brigitta)
4. kép. M27 súlyzó köd (Sipőcz Brigitta) ...
Ám igen nagy léptékben, amely túlmegy a galaxisok halmazán vagy szuperhalmazán (azaz több tízmillió fényévben számol, ám még ez is igen kis távolság a kozmológiai skálán), nincs olyan övezet, ...
Minél nehezebb egy atmoszféra, annál nagyobb a talajszintre gyakorolt nyomása, és ez a nyomás a hőmérséklettel együtt meghatározza az alatta lévő anyag halmazállapotát.
Ezek halmazát üstökösfelhőknek nevezik, és két fő részre osztják őket. Az Oort-felhő 20-200 ezer Cs. E. közötti távolságban veheti körül a Napot.
Az éjfélig tartó második részt alapvetően a galaxisok dominanciája határozta meg, amit egy-egy gömbhalmaz (M53, M3, M68), egy planetáris (M97) és egy kettőscsillag (M40 = WNC 4) tett színesebbé.
néző végén legalább 4-5 cm átmérőjű lencse - objektív - található, vagy esetleg csillagászati műszerrel rendelkezik, annak a 19:38-kor bekövetkező napnyugtától már érdemes Holdunkra irányítani a távcsövét, mivel az éppen az említett csillaghalmaz ...
A Bika fejét alkotó csillagcsoport egy nyílt csillaghalmaz, a Hyadok, amit viszont Méhkasnak láttak. Nem messze tőle, a Bika hátán ragyogó kis égi ékszerként tündöklik egy másik csillaghalmaz, a Pleiadok (2. ábra).
Elérhető azonban az is, hogy mind a halmaz fényes közepe, mind a halványabb pereme is egyaránt jól látható legyen, és ne olvadjanak egybe a csillagok.
Ha ez a feltételezés beigazolódna, akkor annak az esélye, hogy a Mars felszínét valaha is, hosszabb időn át nagy mennyiségű folyékony halmazállapotú víz borította, szinte a nullával egyenlő.
Míg egy, a Tejúthoz hasonló galaxis ≈1011 naptömegnyi, addig egy halmaz ≈1014 naptömegnyi lehet.
Az Epsz Lyrae után az éjszakai égbolt jól ismert mély-ég objektumai következtek: többek között az M13 gömbhalmaz a Herkulesben, illetve az M57 Gyűrűsköd a Lyra-ban.
Az is elképzelhetô, hogy a Tejútrendszer magja idônként erôs aktivitást mutat a jelenlegi nyugodt állapotához képest amiatt, hogy egy nagy tömegű fekete lyuk van a centrumában, illetôleg egy sűrű csillaghalmaz.
Egy mai, a marxizmus vagy a materializmus emlőin nevelkedett tudós erre azt mondhatja, fölösleges ez az erőfeszítés, hiszen eleve biztos, hogy a Naprendszer élettelen testek halmaza, ...
Emiatt sok nyílt halmazt találhatunk benne, melyek egy része kis távcsövekkel is szép látvány. Közülük is kiemelkedik egy kettős nyílthalmaz, a h és khi Persei (NGC869 és NGC 884) ikerhalmaz.
Az M92 gömbhalmaz és az Univerzum kora (Patkós László) - 1997/143
Megtalálták az első 'Zeldovics-palacsintát' (Patkós László) - 1993/116
Túl korai molekuláris felhő (Patkós László) - 1993/117 ...
Ezek gáz halmazállapotban igen nagy mennyiségben találhatóak a mélyben, a kőzetekben abszorbeálódva; a felszínre a tűzhányók kitörései során, és egyes mély repedéseken át érkeznek.
A légkör anyaga a Jupiterhez hasonló: hidrogén és hélium, ammóniával és metánnal; befelé haladva egyre nő a sűrűsége és nyomása, míg talán cseppfolyós halmazállapotba kerül. Ha van szilárd magja, ez legbelül foglal helyet, s csak kismértékű lehet.
A 'homokzsák'-modell együtt repülő szemcsék halmazának tekintette az üstökösmagot, ahol a szemcsék nincsenek egymáshoz tapadva. A másik modell a 'piszkos hógolyó' nevet kapta. Eszerint a mag szilárd és túlnyomórészt jégbe fagyott porszemcsékből áll.
Tovább utazva 5 millió év múlva a mi galaxisunkat is tartalmazó 30 galaxisból álló halmaz látható.
50 millió év múlva a 2000 galaxisból álló szűz halmaz.
És még jó sokat lehetne utazni a fény másodpercenként közel 300.
Elektronok és magok halmazai a fény nyomására elváltak egymástól, mielőtt a gravitáció hatni kezdhetett volna, hogy még több anyagot vonzzon.
Kromoszféra (ez már a Nap "légköre", ám ez halmazállapot és anyagváltozást nem jelent). Ezt láthattátok a koronával együtt a teljes napfogyatkozáskor.
A Kúp-Köd és az NGC 2264 nyílthalmaz az Egyszarvú csillagképben a szerző 317mm átmérőjű f/7 reflektorával és ST-8E kamerájával készült.
(pl. a korund) A tűzálló ásványok kicsiny halmazokba gyűltek össze és rétegesen kristályosodtak egymás után.
Ez akkor lehetséges, ha a csillag távolságát az extinkciótól független módszerrel határozzuk meg: például halmaztagok távolságát a halmaz átmérőjéből vagy a galaktikus rotációból eredő radiális sebességük alapján.
Az "ősanyagban" véletlenszerűen fellépő sűrűsödések az anyag gravitációs tömörüléséhez vezettek, így jöttek létre a 1014-1015 naptömegnyi anyagot tartalmazó halmazok, s ezekből alakultak ki később a galaxisok, a gravitációs erők hatására a csillagok, ...
A Cassiopeia és a Perseus között ott csillog a Perseus-ikerhalmaz (khi-h Persei) kettős csillagfelhője, nem messze, ...
A sejtnek a sejtmagot körülvevő anyaga, vérsavó, a vér folyékony része, magas hőmérsékleten ionizált gáz sajátos halmazállapota.
nagy sűrűségű vas-nikkel mag, amely szilárd belső
részből és az azt körülvevő folyékony halmazállapotú
anyagból áll.
Az átlagos sűrűség a kontinentális kőzetektől
(2670 kg/m3) a bolygó belseje felé haladva ...
a köpeny alatt található a 3400 km sugarú nagy sűrűségű vas-nikkel mag, amely szilárd belső részből és az azt körülvevő folyékony halmazállapotú anyagból áll.
Nincs szilárd felszíne, gázokból álló légköre befelé egyre jobban sűrűsödik, majd fokozatosan folyékony halmazállapotba megy át, és csak a belseje szilárd. Hatalmas mérete ellenére nagyon gyorsan forog: egyetlen napja alig tíz óráig tart.
Kiderült: az addig nem sok figyelemre méltatott alakzat egy csillaghalmaz rajzolatát őrzi, az úgynevezett Északi Koronáét. Ezt a csillagászati emléket is több mint 14 ezer évesre becsülték a szakemberek.
 Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagász, Galaxis, Bolygó
  
|
RSS
