Gyűrűrendszer

Fodros gyűrűrendszerek jelzik a kozmikus becsapódásokat
A Jupiter és a Szaturnusz gyűrűrendszerében talált redős mintázatok őrzik az évtizedekkel korábbi üstökös- és kisbolygó-becsapódások nyomait.
felhívás ...

gyűrűrendszer
egy bolygó körül, annak egyenlítői síkjában keringő szemcsékből álló képződmény. Alkotórészeik egymástól függetlenül, önálló pályán keringenek a bolygó körül. A szemcsék vízjégből, kőzetekből és fagyott gázokból állnak.

A gyűrűrendszerben számtalan érdekesség mutatkozott. A G-gyűrűnél a Mimas hold hatására kialakult, korábban ismeretlen csomót figyeltek meg. Emellett sikerült egy új gyűrűt azonosítani a Janus és az Epimetheus holdak pályájánál.

A gyűrűrendszer a Szaturnusz felhőzete felett 7000 km magasságban kezdődik, és egészen 74 000 km-ig terjed a világűrbe. A gyűrűk az átmérőjükhöz képest olyan vékonyak, mint egy labdarúgópálya területére szétterített óriási selyempapír.

A Jupiter gyűrűrendszerének eredete
1998. szeptember 15. A NASA tudósai a Galileo-űrszonda által küldött legújabb adatokból kiderítették, hogy a Jupiter bonyolult gyűrűrendszere a kisebb belső holdaknak köszönhetően keletkezett.

Az Uránusz gyűrűrendszere a bolygó centrumától 41-51 ezer km közötti távolságban húzódik. Mérete és anyagsűrűsége messze elmarad a Szaturnuszétól.

A Szaturnusz gyűrűrendszere a Földről nézve 14-15 évenként látszik az éléről, ilyenkor a vékony gyűrűk szinte "eltűnnek" a földi megfigyelők szeme elől, s ez természetesen igaz a Föld körül keringő űrobszervatóriumok kameráira is.

(Nem összekeverendő a gyűrűrendszerrel.) A légkörben jelenlévő metán valószínűleg a felszínről kap állandó utánpótlást, ahol szilárd illetve folyékony állapotban lehet jelen.

A Nagy Magellán Felhőben 12 évvel ezelőtt feltűnt SN 1987A szupernóva körül a HST-vel felfedezett szabályos gyűrűrendszer új megvilágításba helyezte a szupernóva-maradványok kialakulásáért felelős fizikai mechanizmusokat.

június 11-én - érkezett a Szaturnusz bolygó holdjainak és gyűrűrendszerének közelébe.

A Naptól még távolabb keringő társaik tőlük teljesen eltérő jellegűek: sűrűségük sokkal kisebb a Föld-típusú bolygókénál, méretük viszont sokszorta nagyobb; sok holdjuk, gyűrűrendszerük van; légkörük igen vastag, sűrű és főként hidrogénből áll.

A négy óriásbolygó átmérője fölött kis és közepes méretű részecskékből és anyagtörmelékekből álló gyűrűrendszerek keringenek. A Szaturnusz nagyszerű rendszere még földi távcsöveken keresztül is feltűnik.

Egy teljes Szaturnusz-év leforgása alatt a bolygó gyűrűrendszerét "alulról" és "felülről" egyaránt szemügyre vehetjük.

A Naptól számított hatodik bolygó legkönnyebben megkülönböztethető jelensége az a bámulatos gyűrűrendszer, ami a Szaturnusz egyenlítője körül helyezkedik el.

A távcsőben megfigyelhető Airy-kép tehát nem egyetlen gyűrűrendszer, hanem különböző színű és paraméterű gyűrűrendszerek összessége.

Szaturnusz: A Voyager-űrszondák felvételei kimutatták, hogy a bolygó gyűrűrendszere sokezer kicsi gyűrűből áll. A részecskék jégből vannak és átlagos méretük mm-es vagy még kisebb nagyságrendű. A bolygó főleg hidrogénből és héliumból áll.

A Szaturnusz korongja élesen elvált a gyűrűrendszertől, amin a Cassini-rés majdnem körbefutott. A felhősávok főbb részletei azonnal feltűntek, a gyűrűrendszer bolygóra vetődő árnyéka is látható volt.

Elképzelhető, hogy a gyűrűrendszer már a bolygók kialakulásokor képződött, ekkor azonban a gyűrűrendszer instabil volta miatt egy azóta is tartó anyagutaánpótlási folyamatnak kellene léteznie. Ez valószínűleg a nagyobb holdak széteséséből adódna.

A Szaturnuszhoz hasonlóan a Jupiternek is van gyűrűrendszere, azonban messze nem olyan látványos. Annyira halvány, hogy csak a Voyager 1 fedezte fel véletlenül, amikor 1979-ben elhaladt a bolygó mellett.

Elképzelhető, hogy a gyűrűrendszer valaha a bolygó egyik holdja volt, amely széttöredezett, vagy talán olyan anyagból keletkezett, amelynek a bolygórendszer születése óta sohasem volt lehetősége arra, hogy nagyobb égitestté álljon össze.

A gyűrűrendszer a felhőzet teteje felett mintegy 12 000-től 26 000 km-ig terjedő magasságban helyezkednek el.

A Szaturnusznak jelenleg 27 holdját ismerjük (ebből néhány a gyűrűrendszerében van) és egyre újabbakat fedeznek fel
3 vagy kevesebb (de a holdak kicsik)
A Nap és a bolygók méretarányos, de nem távolságarányos képe ...

Felfedezte a Jupiter négy legfényesebb holdját, megfigyelte a Vénusz fázisait, észrevette a Szaturnusz furcsa alakját, mivel távcsöve nem volt elég jó, hogy rájöjjön, hogy a bolygó szokatlan alakját a körülötte elhelyezkedő gyűrűrendszer okozza.

Augusztus 16-án pontosan a gyűrűrendszer élére látunk rá. Ebből a ritka alkalomból az Uránusz-holdak kölcsönös jelenségeinek megfigyelésére hirdet kampányt az Armagh Obszervatórium.

Az óriásbolygók Roche-zónájában lévő anyagok nagyobb része nem is tudott holdakká összetömörödni, hatalmas gyűrűrendszerekként keringenek körülöttük.

Lásd még: Gyűrű, Bolygó, Szaturnusz, Anyag, Csillag