Gravitációs vöröseltolódás

Gravitációs vöröseltolódás
Képzeljük el, hogy egy A megfigyelő az M tömegű, R sugarú csillag felszínéről fényjeleket továbbít valamilyen Δ/c időintervallumonként egy távoli B megfigyelő felé.

A gravitációs vöröseltolódás hatását nehéz más effektusoktól elválasztani, ennek ellenére a jelenség eredményesen alkalmazható a fehér törpék és a különösen nagy tömegű csillagok (Trümpler-csillagok) tömegének mérésére.

1960: Pound and Rebka, a gravitációs vöröseltolódás kimutatása a Földön
1960: Matthews and Sandage, kvazár optikai azonosítása
1961: Jurij Gagarin, első ember a Föld körül
1962: John Glenn, az első amerikai űrhajós ...

gravitációs vöröseltolódás, amelynél a sugárzást kibocsátó test tömege miatt nő a kibocsátott sugárzás hullámhossza (a tömegvonzás miatt lecsökken a testről távozó foton energiája, ...

A vöröseltolódásból a távolságra következtetni teljes pontossággal mégsem tudunk, mert a vöröseltolódásban benne van az adott égitestnek a Világegyetem tágulásán kívüli saját mozgása is, emellett felléphet például gravitációs vöröseltolódás is.

kisebb léptékben a mikrolencse-hatás segítségével felfedezett exobolygókra. Az elmélet egy másik jóslata, hogy a nagyon erős gravitációs terekben áthaladó fotonok energiát veszítenek, így hullámhosszuk nagyobb lesz, azaz gravitációs vöröseltolódást ...

See also: Gravitáció, Csillag, Vöröseltolódás, Csillagász, Világegyetem