 Lásd még: Csillag, Csillagász, Anyag, Bolygó, Galaxis
Gravitációs hullámok kettőstől?
A szakemberek egy olyan kettőscsillagot vizsgáltak, amely talán a legkönnyebben észlelhető gravitációs hullámokat produkálja a Föld környezetében.
felhívás ...
A gravitáció, más néven tömegvonzás egy távoli kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza.
gravitáció
(ujlatin). Két test, melyek sem elektromos, sem mágneses állapotban nincsenek, egymásra vonzó erőt gyakorolnak; ezen jelenség neve G.
Gravitációs lencsék - bizonyíték Einstein általános relativitáselmélete mellett ...
A gravitációs állandó
A kísérleti fizika számára az egyik legnagyobb kihívás a Newton-féle gravitációs erőtörvényben szereplő G gravitációs állandó minél több értékes jegyre való meghatározása.
A gravitációs lencse képe (fent) számtalan galaxissal, és az egyes objektumok helyzete (lent) elnevezésükkel. A kép nagyméretű változatának letöltése (ESA, NASA, K. Sharon, E. Ofek) ...
megoldására az első lépés 1999-ben történt, amikor egy az Egyesült Államokban dolgozó orosz elméleti fizikus levezette az általános relativitáselméletből, hogy hogyan módosítja az elektromágneses hullámok terjedését egy mozgó test gravitációs tere.
GRAVITÁCIÓS HULLÁMOK
A tér egy kicsit mi is vagyunk. Térben létezünk, avagy létünk adja a teret? Talán mindkettő igaz, hisz ma még nem is tudjuk igazán, mi a tér.
Gravitáció
Két, tömeggel rendelkező test között fellépő vonzóerő. A két test lehet két porszem is, de akár két csillag is. A tömegvonzás nagyságára vonatkozó törvényt Newton határozta meg először 1687-ben.
gravitációs lencse
a fénysugár nagy tömegű égitest gravitációs terében elhajlik. Emiatt egy távoli objektum képét egy közelebbi objektum tömege eltorzíthatja, felerősítheti, megtöbbszörözheti.
Gravitációs kontrakció
A Nap születésekor, mint minden kialakulóban lévő csillag esetében a gravitációs kontrakció is szerepet játszik az energiatermelésben, ...
Gravitációs mérésekből tudni lehetett, hogy a Föld lapult. Ennek mértékét műholdak segítségével pontosították, méghozzá úgy, hogy figyelték a mesterséges holdak pályáinak gömbszimmetriától való eltérését.
Gravitációs lencsék a HST lencséin keresztül
1988-ban felfedeztek egy tökéletes "Einstein-gyűrűt" is, amelynek különlegessége, ...
Gravitációval egybekapcsolt csillagok :
Azonos tömegek :
Azonos tömegű kettős csillagok a kettejük között félúton lévő közös tömegközéppont körül keringenek.
Gravitációs hullám detektorok
Amennyiben egy tömeggel rendelkező objektum megváltoztatja helyzetét, akkor a gravitációs terének változását hordozó információ a téridő kontinuumban egyfajta hullámként terjed tova, fénysebességgel.
A gravitációs hullámok detektálására szolgáló kísérletek több évtizedes múltra tekintenek vissza. Közülük az egyik legújabb a két nagy amerikai egyetem, a Caltech és az MIT által üzemeltetett LIGO (Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory).
A gravitációs erőről:
A nehézségi erőnek számos figyelemre méltó következménye is van. Mindaddig például, amíg a súrlódási erők nem jutnak szerephez a Világmindenség pontosan úgy "működne" előre, mint visszafelé az idők folyamán.
Mikrogravitáció
Columbus útnak indul: Az űrállomás európai modulja hamarosan magyar kísérleteknek ad otthont. (2007. XII. 4.)
Űrtudomány ...
A Hold gravitációs ereje okozza a Földön megfigyelhető árapály jelenségét. A Hold gravitációs vonzása erősebb a Föld Holdhoz közelebbi pontján, gyengébb az ezzel ellentétes pontban.
Newton gravitációs törvényének egyenes következményei a Kepler-törvények; és minden , a Naprendszerben észlelhető mozgás Newton törvényeiből egyszerűen levezethető.
Felfedezések a XVIII. században ...
A szokvány gravitációs hatású anyagtól különböző "energiahordozók" jelenléte univerzumunk táguló mozgása ritmusváltásainak nagyon pontos mérésével is ellenőrizhető.
A Jupiter gravitációs hatása a Naprendszer egyes területeit tisztára söpörte, miután kitérített onnan mindenféle keringő testet.
csillag - saját gravitációja által összetartott égitest, amelynek sugárzását a magas belső hőmérséklet hatására kialakuló nukleáris reakciókban felszabaduló energia biztosítja. A mi csillagunk, a Nap, tulajdonságait tekintve átlagos csillag.
1. Neutrínó- és gravitációs hullámok indulnak ki azonnal a szupernóva csillag (mag) kollapszusa után.
A viszonylag kis gravitáció egy nagyon ritka szén-dioxid légkört tart a bolygó körül, felszínén százszor kisebb a légnyomás, mint a Földön.
A halmaz galaxisai gravitációsan kötöttek, halmazon belüli mozgásukból egy 3 milliárd éven belül létrejövő interakciót sejtettek meg a csillagászok.
- Gravitációs együttható a felszínen (földi) g-ben kifejezve.
Szökési seb. - Szökési sebesség km/s-ban.
K.P.S. - Közepes pályamenti sebesség
Tengely ferdeség - A forgástengelynek a pályasíkra merőleges egyenessel bezárt szöge fokban.
(A Földön könnyebb a közepes felszínt kijelölni, hiszen a tengerszint kézenfekvőnek adódik, bár a Földön is több méteres eltérések lehetnek az egyes óceánok szintje között a földköpeny gravitációs egyenetlenségei miatt.) A Holdnál a közepes sugár ...
A kétféle strukktúrát összetartó erő is különböző: a kristályokat (és társulásaikat, a kőzeteket) elektromágneses és kvantummechanikai természetű erők, a bolygótesteket a gravitációs erő szervezi meg, alakítja ki.
A fekete lyuk a térido olyan tartománya, amelybol anyag és energia nem léphet ki, ez maga a tiszta gravitáció. Eredetileg egy csillag- vagy galaxismag, amely olyan mértékben húzódott össze, hogy benne a szökési sebesség egyenlo a fénysebességgel.
Minél nagyobb a csillag tömege, annál hajlamosabb a gravitációs összeroppanásra. Hogy ez ne történjen meg, fokoznia kell a belülről kifelé ható sugárzási nyomást, amit anyagának gyorsabb égetésével ér el.
Mások azt sugallták, hogy a világegyetem fejl+dését nem a gravitáció, hanem valami más irányítja. Márpedig minden más ismert kölcsönhatásnak, például az elektromágnesességnek, igen korlátozott a hatóköre.
A visszamaradó anyag gravitációs szorítása az elektronokat a magba préseli: p+e- * n+v, az anyag neutronokká alakul, egy kis térfogatú neutron csillag jön létre.
(színképvonalak) Felfedezhető a csillag és bolygólya közötti gravitációs hatásból, amire az anyacsillag pályabeli kitérései utalnak és a gravitációs -lencsehatással.
A különböző rétegek - a gravitáció és a forgás következtében - sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag. Pálya adatai (Epocha J2000) ...
Létezik még egy hullámfajta a kozmikus térben, a nem elektromágneses eredetű gravitációs hullám. Az általános relativitáselmélet szerint a gravitációs mező változása hullámok kibocsátásával jár.
Ha valamiért a csillag gravitációja "jobban húzza össze" a csillagot, mint ahogy ellensúlyozza a gáz nyomása, neutroncsillag kialakulásának kíséretében lerobban a csillag felszíne, ...
skaláris mezők, azaz tisztán számszeru mennyiségek, mint például a levegő hőmérséklete - szemben a gravitációs és mágneses mezőkkel, amelyek a szélsebességhez hasonlóan - mindig különböző irányba mutathatnak.
Ennek a legfontosabb tényezője a gravitációs kölcsönhatás. Ezen kívül vannak olyan kedvező esetek, amikor egyéb tényezők még arra is képesek, hogy fölgyorsítsák a csillagképződést.
Bár közvetlenül nem tartozik a SETI témához, de teljesség kedvéért megemlíthető, hogy Maccone felhívta a figyelmet a Nap-távcső egy lényegesen közelebbi fókuszpontjára is -nem az elektromágneses sugárzás, hanem a feltételezett gravitációshullámok ...
A Rosetta űrszonda bonyolult útvonalon közelíti meg célpontját: többször (2005-ben, 2007-ben és 2009-ben) elrepül a Föld, illetve 2007-ben a Mars mellett, és a bolygók gravitációs lendítőerejét kihasználva repül tovább. Útközben, 2008-ban, ill.
A fizikus Lord Kelvin kiszámolta, hogy a Nap egészének gravitációs összehúzódásából felszabadítható energia is csak pár tízezer évre lenne elegendő. A geológusok azonban jelezték, hogy a Föld életkora több milliárd év.
A kisebbik csillag egy fehér törpe, amelynek olyan erős a gravitációs vonzása, hogy társáról anyagot tud elszívni. Ezzel persze saját tömege növekedésnek indul és előbb-utóbb eléri az úgynevezett Chandrasekhar határértéket ami Napunk tömegének 1.
Roche 1850-ben kimutatta, hogy a bolygókhoz túlságosan közel keringő holdak szétmorzsolódnak a gravitációs erők hatására, mivel a bolygóhoz közelebbi részei gyorsabban akarnak keringeni, mint a távolabbiak.
Elméleti számítások szerint a kettőscsillag, amelyet a gravitáció tart szoros kötésben, akkor bocsát ki röntgensugárzást, amikor egyikük, mint afféle nagy méretű "égi porszívó", gázt szív el társától.
A szülő felhő anyaga gyors, néhány százezer évig tartó tömörülése során addig hevült, míg végül belső nyomása elég magas lett ahhoz, hogy ellenálljon a további gravitációs összehúzódásnak.
Nyereség a kontinensnek
A Föld gravitációs tere - soha nem látott részletességgel - 2011.04.01.
Csupán két évnyi keringés után az ESA GOCE műholdja elkészítette a Föld globális gravitációs terének eddigi legrészletesebb felmérését.
Erre két magyarázat létezik: az egyik szerint a hold csekély gravitációja nem volt képes megtartani a nitrogéngázt, így az elillant idővel.
A tudósok öt, összevetésben sokkal olcsóbb, "mikromisszóra" is spórolnak, amelyek során az European Ariane 5 rakétákba "csimpaszkodva", kicsiny űrhajók hagynák el a Földet, a Föld körül magaspályára állnának, s onnan a Hold gravitációjának ...
A fizikai törvények egyetemlegessége (Patkós László) - 2003/200
Megmérték a gravitáció terjedési sebességét? (Frey Sándor) - 2004/196
Felső korlát a gravitációs állandó változására (Barcza Szabolcs) - 2006/192 ...
Minél nagyobb volt a tömege, annál jobban össze kellett sűrűsödnie saját gravitációs erejének hatására, és Chandrasekhar kiszámította, hogy egy bizonyos ponton túl a fehér törpe egyszerűen összeroppan.
30-án a légkörben a napfogyatkozás keltette gravitációs hullámokat is sikerült kimutatni. Azt, hogy az ionoszféra változásában a fényes korona-kondenzációk eltakarása játszik szerepet, már 1940. okt. 1-én megfigyelték.
A szétszóródás oka részben, hogy az üstököst alkotó szilárdabb részecskék a gázok elillanása után különböző irányba és különböző sebességgel repülnek ki. Emellett a későbbiekben tovább módosul az útvonaluk, részben a bolygók gravitációs zavaró ...
Oort-felhőt alkotó üstökösök a Jupiter-Neptunusz térségében keletkeztek (5-30 cs.e.-re a Naptól), és a neon abban a hőmérsékleti tartományban sem tudott megmaradni és belefagyni más jegekbe. Nem sokkal a keletkezésük után a külső bolygók gravitációs ...
Lásd még: Csillag, Csillagász, Anyag, Bolygó, Galaxis
  
|
