A Bok-globulák 10-50 naptömegű, egy fényévnél általában kisebb átmérőjű, átlátszatlan molekulafelhők. Csoportosan fordulnak elő, és kiterjedt csillagközi molekulafelhők kisebb anyagcsomóiként jönnek létre.
Mind a globulákban, mind a sűrű magokban talált (proto)csillagok viszonylag kis luminozitásúak.
Sűrű porcsomók (globulák) a 4500 fényév távolságban levő Rosetta-ködben (Ignacio de la Cueva Torregrosa, Spanyolország).
Az NGC 602 jelzésű fiatal csillaghalmaz a Kis Magellán-felhő peremén található (HST, STScI).
A molekuláris felhőkből kiváló anyagcsomókból globulák jön létre. Ezeknek mérete a Naprendszerével egyenlő, tömegük 200 naptömeg. Még nagyon hideg és sötét objektumok.
Az óriás filamentek gyakran tartalmaznak globulákat a hossztengelyük mentén egyenletesen elosztva. Még az egyszerű szerkezetű globulák belsejében is több sűrű mag lehet. A molekulafelhők tehát hierarchikus szerkezetűek. Az 2.
A nagyfelbontású, részletgazdag képen jól kivetők a köd különböző objektumai: fiatal csillagok halmazai, nagy por- és gázcsomók, poroszlopok, globulák, s természetesen a köd éke, az η Carinae.
Ezek le is fűződhetnek, ekkor már globuláknak hívjuk őket, fontos szerepet játszanak a csillagkeletkezésben. Ionizált régiókat, ködöket hozhatnak létre még a szupernóvarobbanások, illetve a vörös óriások is, burok ledobásával.
olyan sűrű csillagközi felhő, amelyet a csillagközi anyag táguló, ionizált buborékai körbefolytak, és elnyúlt alakúvá formáltak. Az elefántormányok darabokra bomlásával globulák keletkeznek.
elliptikus galaxis ...
A felhők anyagában gravitációs összehúzódás indulhat meg egy közeli csillagrobbanás, vagy egy fiatal csillag erős csillagszelének hatására. Az anyagsűrűsödés révén anyagcsomók (gócok) keletkeznek (Bok- globulák) ...
A HI és HII zónák jól elkülönülnek egymástól, határuk az ionizációs front, ami mentén az ionizáció jelensége zajlik. Jellegzetes "ormányok" és "globulák" is megjelenhetnek egy-egy ilyen emissziós ködben.
 Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagközi, Gravitáció, Csillagkép
  
|
RSS
