Gergely-naptár

A Gergely-naptár
A hibákat tehát orvosolni kellett, erre szolgált XIII. Gergely naptárreformja, melyet legfőképp Lilius készített el, és a pápa hirdette azt ki. A reform az 1582-es évben lépett életbe, október 15-én.

Gergely-naptár
ma használt naptárrendszer. A Julianus-naptár hibája miatt a naptári dátum és az éves napjárás közti különbség a XVI. sz. végére 10 napra nőtt. Az eltérés megszüntetésére 1582. október 4-e után október 15-t írtak.

A Gergely-naptár szerint az év első napja január 1., az év közepe július 1-re esik, míg az utolsó nap december 31.

Az alábbi ábra a húsvétdátumok gyakorisági eloszlását mutatja (a Gergely-naptárat és a jelenlegi számítási szabályokat alapul véve).

epocha [епоха]: az időszámítás kezdete (pl., a Gergely-naptár epochájaként Krisztus születését fogadták el).

éra [ера]: az időszámítás kezdete óta eltelt idő.

Gergely pápa naptárreformot hajtott végre és bevezette az általunk ma is használt Gergely-naptárt. Elrendelték, hogy minden 4-gyel osztható év szökőév legyen, de a 100-as évek közül csak minden 400-zal osztható lehet szökőév.

Kiállt a Gergely-naptár mellett, amiért még jobabn magára vonta a protestánsok haragját.
24 évesen adta ki első könyvét, amelyben a következőket írta:
"Három dolgot kutattam legfőképpen: a bolygópályák számát, nagyságát és mozgásait.

Lásd még: Csillagász, Csillag, Csillagászat, Szökőév, Hónap