Geoid

geoid
(gör.). Mivel a fokmérések pontosságán belül a Föld alakja szabályos geometriai felülettel nem azonosítható és matematikai képletben nem szorítható, felmerült a kérdés: mit értsünk tulajdonképen a Föld alakján?

A "geoid" jelentése: A nehézségi erő azon szintfelülete, amely a nyugalmi tengerszinttel esik egybe.

3. A geoid
A jelenlegi legkorszerűbb elméleti Földalak a geoid, amely jó közelítésben a nyugalomban lévő tengerszinttel egyezik meg. Ez az elméleti Földalak már a Föld fizikai sajátosságait is figyelembe veszi.

A mesterséges égitestek megfigyelései teszik lehetővé a földalak (geoid) pontosítását.
A Föld felépítése hasonlít a többi belső bolygó (Merkúr, Vénusz, Mars) szerkezetéhez.

Elméleti földalak a geoid, amelynek felszíne egybeesik a közepes tengerszinttel és függőón segítségével határozható meg, mert a geoid annak függőleges irányára mindig merőleges.

szélességi körtől északra az átlagos magasság - 4 km, a legnagyobb magasságkülönbség pedig 3 km (0 m-es magasságnak, vagyis a marsi "tengerszintnek" egy adott izogravitációs felület számít, hasonlóan a Föld esetében alkalmazott geoidhoz).

A forró foltok elsősorban ott jelentkeznek, ahol a Föld alakja (a geoid) kidudorodik - ezt is valószínűleg a földmag feláramlásai idézik elő. A Föld 130 forró folt körzete messze elkerüli a geoid belapult körzeteit.

Változási üteme megegyezik egy, a geoid felületén elhelyezkedő ideális óra által mutatott sajátidővel. Az atomidővel a TT = TAI + 32,184 s összefüggésben áll.

Lásd még: Föld, Bolygó, Anyag, Egyenlítő, Forgás