Kőzetbolygók, jégbolygók, gázóriások. Pályaelemek és változásaik. Direkt ill retrográd keringésirány fogalma. Sziderikus és szinodikus keringésidők, fény- és fázisváltozások, albedó. Perturbációk, rezonanciák. Árapályerők, kötött forgás.
A barna törpék tömege a Jupiter típusú gázóriások tömegének néhány tucatszorosa, de nem éri el azt a határt, ami ahhoz szükséges, hogy belsejükben a magfúzió huzamosabb ideig fennmaradhasson, azaz csillaggá válhassanak.
A Kepler-22b nevű planéta átmérője 2,4-szerese a Földének, tömege azonban nem ismert pontosan, így egyelőre nem tudjuk, hogy összetétele a kőzetbolygókhoz, vagy inkább a gázóriásokhoz hasonlít-e, esetleg az elméletileg megjósolt, ...
Az érvényben lévő modellek szerint a gázóriások a csillagtól csak kb. 4 csillagászati egység (600 millió km) távolságban jöhetnek létre.
Mai tudásunk szerint a gázóriásokon nem alakulhat ki élet. Ha azonban a nagyméretű bolygó a lakható zónában kering, akkor egy esetlegesen létező, Föld-méretű holdján lehet rá esély.
Igen nagy nyomáson, például gázóriások belsejében, a hidrogén molekulái elveszítik önállóságukat és folyékony fémet alkotnak (fémes hidrogén).
Az égitestek tömege és mérete a csillaguktól távolodva csökken - hasonló tendencia a Naprendszerben is jellemző a gázóriások között. A legtávolabbi égitest egy még messzebb lévő törmelékgyűrű belső peremvidékén mozog.
A most felfedezett, csupán 1,4 földsugarú kőzetbolygó az eddigi legkisebb ismert exobolygó, amely Nap-típusú csillag körül kering. A planéta a Kepler első kőzetbolygója, ugyanis eddig csak gázóriásokat fedeztek fel az űrtávcső segítségével.
a Szaturnuszt, A Voyager-1 négy hónappal korábban ért a Jupiterhez, mint előbb indított társa, a Voyager-2 nemcsak a Jupiter és a Szaturnusz felkeresésére indult, hanem folytatta útját az Uránusz és a Neptunusz felé.
Az említett gázóriások ...
 Lásd még: Jupiter, Gázóriás, Csillag, Bolygó, Naprendszer
  
|
RSS
