A gázóriás egy 11,56 magnitúdós, K színképosztályú fősorozati csillag körül kering, amely körülbelül 460 fényév távolságban van a Földtől.
A többi gázóriáshoz hasonlóan az Uránuszon is láthatók a széles, az egyenlítővel párhuzamos felhősávok a légkörben, melyekben nagy sebességgel áramlik az anyag.
A többi gázóriáshoz hasonlóan a Szaturnusz is jelentős mágneses térrel rendelkezik.
A Szaturnusz holdrendszere
A Titán a Cassini űrszonda infravörös felvételén.
Mint a többi gázóriásnak a Neptunusznak is vannak gyűrűi.
A Neptunusz mellett elrepülő Voyager-2 űrszonda négy halvány gyűrűt észlelt a Neptunusz körül.
Egy idegen világ gázóriása (NASA-illusztráció)
A későbbi megfigyelések során kiderült, hogy a bolygó pályasíkját gyakorlatilag az "éléről" látjuk, így a bolygó keringése során a Földről nézve áthalad a csillaga előtt.
Kőzetbolygók, jégbolygók, gázóriások. Pályaelemek és változásaik. Direkt ill retrográd keringésirány fogalma. Sziderikus és szinodikus keringésidők, fény- és fázisváltozások, albedó. Perturbációk, rezonanciák. Árapályerők, kötött forgás.
Kék színű gázóriás, sok tekintetben belső társához, az Uránuszhoz hasonlít. Tengelyforgása gyors, 15 óra körüli, aminek következtében alakja lapult.
Forgástengelye a keringési síkra állított merőlegessel 28,8 fokos szöget zár be.
Két új Uránusz holdat fedeztek fel - ezzel 17-re emelkedett a gázóriás szatellitáinak száma novemberMirMoszkvában bejelentették, 1999 elején végleg bezárják a 11 éves Mir űrállomást, amely az utóbbi idők orosz űrkutatásának középpontjában állt. 12.07.
A Cassini keringő egység ekkor megkezdte 4 évesre tervezett vizsgálódásait a Szaturnusz környezetében, melynek során 74-szer kerüli majd meg a gázóriást, valamint 52-szer megközelít hetet a Szaturnusz jelenleg ismert 31 holdja közül.
A barna törpék tömege a Jupiter típusú gázóriások tömegének néhány tucatszorosa, de nem éri el azt a határt, ami ahhoz szükséges, hogy belsejükben a magfúzió huzamosabb ideig fennmaradhasson, azaz csillaggá válhassanak.
Bár a bolygó gázóriás, azaz nincsen szilárd felszíne holdjain kialakulhatott az élet. Κ Draconis b (2001.) Az első óriáscsillag körül felfedezett bolygó.
Jupiter méretű, vagyis valószínűleg egy olyan gázóriás, amelyen nem lehetséges a földihez hasonló élet. A kutatók szerint a következő években egyre több hasonló nagyságú égitestet fogunk felfedezni.
A magok több mint öt napon át zuhogtak a Jupiterbe, a gázóriás déli félgömbjének 43 - 44 fokos szélessége környékét többször is végigsorozva.
A jelenleg ismert 337 exobolygó nagy része gázóriás, melyek paraméterei leginkább a Jupiteréhez és a Neptunuszéhoz hasonlítanak, bár általában nagyobbak ezeknél. Az új planéta, a CoRoT-Exo-7b mérete azonban Földünkének csak nem egészen kétszerese.
Elhagyva a római főistenről elnevezett gázóriást, a Jupitert, és holdjait, a Szaturnuszban és gyűrűiben gyönyörködhetünk. A Napot már 10 CsE-re (1,55109km-re) elhagyva egyre inkább egy fagyott világra kezd hasonlítani a körülöttünk elterülő 'táj'.
Naprendszerünk másik két gázóriásában - a Jupiterben és a Szaturnuszban - is lehetséges, hogy találnánk ilyen módon keletkezett gyémántokat, bár a metán aránya bennük kisebb, mint a Neptunuszban és az Uránuszban.
Az első és legnagyobb gázóriás a Jupiter, melynek 16 holdja van. Ebből a tizenhatból a két legfigyelemreméltóbb a Ganymedesés az Európa.
A most felfedezett, csupán 1,4 földsugarú kőzetbolygó az eddigi legkisebb ismert exobolygó, amely Nap-típusú csillag körül kering. A planéta a Kepler első kőzetbolygója, ugyanis eddig csak gázóriásokat fedeztek fel az űrtávcső segítségével.
Gázóriásunk egén gyakoriak lehetnének a Nap és holdfogyatkozások, ám ez mégis lehetetlen, mivel a bolygót sűrű felhőréteg borítja.
 See also: Bolygó, Jupiter, Naprendszer, Csillag, Csillagász
  
|
RSS
