Gázbolygók

Gázbolygók (óriásbolygók)
gyűrűk, sok hold
A Naprendszer keletkezése során különültek el.
A Plútó kisebb mint a Hold (!), szilárd kéreg ...

A gázbolygók, és így a Jupiter légkörben az egyenlítővel párhuzamos vastag sávokban nagysebességű szelek fújnak. A szomszédos sávokban a szél iránya egymással ellentétes.

A Jupiter a gázbolygók családjába tartozik, és eltérően a Föld típusú égitestektől nincs szilárd felszíne, a bolygó nagy részét tetemes légköre alkotja, melyben vastag átlátszatlan felhők vannak.

óriásbolygók (gázbolygók) - A Nap körüli bolygórendszert alkotó égitest típusok egyike.

Valószínű, hogy a planéták jóval távolabb, nagyobb méretű gázbolygóként kezdték pályafutásukat, majd beljebb sodródtak a csillag légkörével történt kölcsönhatás következtében.

A Grand Tour-t egy szondapárossal tervezték teljesíteni, amelyek egyrészt elrepülnek a gázbolygók mellett, másrészt kirepülnek a Naprendszerből.

Eddig is különleges volt, hisz sem a belső kőzetbolygókra, sem a külső gázbolygókra nem hasonlít - főleg jégből áll.

A gázbolygók légköri képződményei folyamatosan mozognak, örvénylenek, s ez rendkívüli módon megnehezíti olyan alakzatok kiválasztását, melyeket megbízhatóan lehet követni a tengelyforgás során.

(szilárd felszinű bolygók és gázbolygók)
4. A bolygótestek és holdjaik törmelékanyagrajoktól átjárt, ritka térben mozognak.

primer légköre a Nap és a gázbolygók kialakulásához fel nem használódott, "visszamaradt" gázokból, főként hidrogénből és héliumból állhatott, amelyek átmenetileg bolygónkhoz csatlakozhattak.

A Hubble-űrtávcsővel megfigyelt fiatal csillag körül valószínűleg még csak gázbolygók alakulhattak ki, kőzetbolygók helyett pedig még csak por és törmelékanyag lehet jelen.

Így már számos ismerettel rendelkezünk a gázbolygókról, azok gyűrűiről és holdjairól. Legutóbb (2005-ben) a Cassini űrszonda Huygens leszállóegysége sikeresen landolt a Szaturnusz Titán nevű holdján! ...

Jupiter típusú vagy gázbolygók:
A négy gázbolygó: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.

Jupiter típusú vagy gázbolygók: (Óriásbolygóknak is nevezik a következő négy bolygót) Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.
Több tekintetben a Jupiterhez hasonlítanak.

Az a tény, hogy a metán nagy nyomáson átalakulhat gyémánttá és más, bonyolultabb szénhidrogénekké az ilyen nagy bolygók belsejében, utat mutathat ahhoz, hogy megérthessük a gázbolygók és a barna törpék belsejének kémiáját.

Az inhomogenitások lehetnek foltok, vagy a gázbolygókhoz hasonló felhőszerű képződmények, lehet ok a csillagok körbevevő porfelhő egyenetlen sűrűségeloszlása vagy ennek változása, mely a fotoszféra hőmérsékletére van hatással.

Szerkezete az eddigi gázbolygókétól eltérő, mivel a belsejében lévő - viszonylag kicsi - kőzetmagot egy (víz, ammónia, metán keverékéből álló) köpeny veszi körül, és a bolygót főként hidrogén és hélium légkör övezi, metánnal vegyítve.

Ismét mások arra hivatkoznak, hogy a mi bolygórendszerünk azért különleges, mert az óriási gázbolygók annak külső vidékén keringenek, és többé-kevésbé védik az életet becsapódásukkal veszélyeztető üstökösöktől a belső Naprendszert.

ezek azonban további megerősítésre szorulnak.) Kialakulásuk, összehúzódásuk után néhány egyszerűbb fúziós reakció még lejátszódhat belsejükben, de életük nagyrészében nem rendelkeznek fúziós energiatermelő folyamatokkal - hatalmas gázbolygókra ...

Az igazán nagyokat (óriásbolygókat) éppen ezért gázbolygóknak is nevezhetjük, noha nemcsak gázból állnak. Középen azoknak a sűrűsége is nagy, de kívülről befelé fokozatosan sűrűsödnek.

A Naptól távolabb - ahol kisebb a gravitációs vonzás - több kis sebességű részecske maradt meg (nem zuhantak a Napba), amelyekből összeállhattak a nagyobb tömegű gázbolygók.

Lásd még: Bolygó, Gázbolygó, Csillag, Égitest, Anyag