Gázbolygó

Gázbolygók (óriásbolygók)
gyűrűk, sok hold
A Naprendszer keletkezése során különültek el.
A Plútó kisebb mint a Hold (!), szilárd kéreg ...

A gázbolygók, és így a Jupiter légkörben az egyenlítővel párhuzamos vastag sávokban nagysebességű szelek fújnak. A szomszédos sávokban a szél iránya egymással ellentétes.

A négy gázbolygó: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.
(Óriásbolygóknak is nevezik ezt a négy bolygót.) Több tekintetben a Jupiterhez hasonlítanak. A Föld típusú bolygókénál sokkal kisebb sűrűségűek, főként hidrogén és hélium alkotja őket.

A többi gázbolygóhoz hasonlóan a Neptunusznak is van gyűrűje. A Voyager-2 által készített közelképeken még a gyűrűk csavarodása is megfigyelhető. A bolygó körül keringő meteorok úgy sorakoznak egymás után, mintha csak egy szárítókötél részei volnának.

A Jupiter a gázbolygók családjába tartozik, és eltérően a Föld típusú égitestektől nincs szilárd felszíne, a bolygó nagy részét tetemes légköre alkotja, melyben vastag átlátszatlan felhők vannak.

óriásbolygók (gázbolygók) - A Nap körüli bolygórendszert alkotó égitest típusok egyike.

Valószínű, hogy a planéták jóval távolabb, nagyobb méretű gázbolygóként kezdték pályafutásukat, majd beljebb sodródtak a csillag légkörével történt kölcsönhatás következtében.

Eddig is különleges volt, hisz sem a belső kőzetbolygókra, sem a külső gázbolygókra nem hasonlít - főleg jégből áll.

A Grand Tour-t egy szondapárossal tervezték teljesíteni, amelyek egyrészt elrepülnek a gázbolygók mellett, másrészt kirepülnek a Naprendszerből.

A gázbolygók légköri képződményei folyamatosan mozognak, örvénylenek, s ez rendkívüli módon megnehezíti olyan alakzatok kiválasztását, melyeket megbízhatóan lehet követni a tengelyforgás során.

(szilárd felszinű bolygók és gázbolygók)
4. A bolygótestek és holdjaik törmelékanyagrajoktól átjárt, ritka térben mozognak.

000 km-re a gázbolygó legfelső felhőrétege felett. A pálya megközelítőleg szinkron, ami annyit tesz, hogy a hold keringési ideje nagyjából megegyezik az Uránusz tengelyforgási idejével (15 óra 18 perc).

primer légköre a Nap és a gázbolygók kialakulásához fel nem használódott, "visszamaradt" gázokból, főként hidrogénből és héliumból állhatott, amelyek átmenetileg bolygónkhoz csatlakozhattak.

A Hubble-űrtávcsővel megfigyelt fiatal csillag körül valószínűleg még csak gázbolygók alakulhattak ki, kőzetbolygók helyett pedig még csak por és törmelékanyag lehet jelen.

Így már számos ismerettel rendelkezünk a gázbolygókról, azok gyűrűiről és holdjairól. Legutóbb (2005-ben) a Cassini űrszonda Huygens leszállóegysége sikeresen landolt a Szaturnusz Titán nevű holdján! ...

Jupiter típusú vagy gázbolygók: (Óriásbolygóknak is nevezik a következő négy bolygót) Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.
Több tekintetben a Jupiterhez hasonlítanak.

Az inhomogenitások lehetnek foltok, vagy a gázbolygókhoz hasonló felhőszerű képződmények, lehet ok a csillagok körbevevő porfelhő egyenetlen sűrűségeloszlása vagy ennek változása, mely a fotoszféra hőmérsékletére van hatással.

Ismét mások arra hivatkoznak, hogy a mi bolygórendszerünk azért különleges, mert az óriási gázbolygók annak külső vidékén keringenek, és többé-kevésbé védik az életet becsapódásukkal veszélyeztető üstökösöktől a belső Naprendszert.

Az igazán nagyokat (óriásbolygókat) éppen ezért gázbolygóknak is nevezhetjük, noha nemcsak gázból állnak. Középen azoknak a sűrűsége is nagy, de kívülről befelé fokozatosan sűrűsödnek.

A Naptól távolabb - ahol kisebb a gravitációs vonzás - több kis sebességű részecske maradt meg (nem zuhantak a Napba), amelyekből összeállhattak a nagyobb tömegű gázbolygók.

Lásd még: Bolygó, Csillag, Égitest, Naprendszer, Gázbolygók