Ganymedes

Ganymedes és a Jupiter
A Cassini űrszonda november 18-án készült felvételén a Jupiter legnagyobb holdját, a Ganymedest a jobb sarokban láthatjuk. Ez a hold másfélszer nagyobb, mint a mi Holdunk és egyben a legnagyobb is Naprendszerünkben.

A Ganymedes 5260 km-es átmérőjével a Naprendszer legnagyobb holdja (a Merkúrnál nagyobb), Jupitertől mért távolsága 1 070 000 km. Főleg jégből áll, felszíne kráterektől szabdalt, némely kráterét sugarak veszik körül.

A Ganymedes
A Ganymedes a Jupitertől való távolsága szerint a 3. Hold, és ez a Naprendszer legnagyobb holdja (kb. 1,5-szer nagyobb a mi Holdunknál, és nagyobb, mint a Merkúr).

Ganymedes
a Jupiter holdja, a Naprendszer legnagyobb holdja. 800 km sugarú vasmagját 1000 km vastag, főleg szilikátos köpeny, majd 1000 km vastag, főleg jégből álló kéreg borítja. Mágneses tere valószínűleg folyékony fémes magjában generálódik.

A Ganymedes meglepően erős mágneses mezővel rendelkezik, amely egy, a holdat mintegy védelmező burkot váj a Jupiter erős magnetoszférájába.

A Ganymedes a Jupiter és egyben a Naprendszer legnagyobb holdja, 5268 kilométeres átmérője még a Merkúrét is meghaladja.

A Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja. Átmérője nagyobb, de tömege csak fele a Merkúrénak.

A Ganymedes esetében a sarkvidéki, felszíni jégréteg vékony és tiszta része is a melegebb, alacsony szélességű területről szabadul fel, majd a hideg sarkvidéken fagy ki. A pólussapka kialakulásában azonban a hold saját mágneses tere is közreműködhet.

év során a következő témákkal foglalkoztunk: A Jupiter Europa holdja, Kisbolygók - közelről, A Mars, az aktív bolygó, Az Eros sziklái, A Callisto és a Ganymedes.

Rejtélyes alakzatok a Ganymedes felszínén
Hol lehet a kör folytatása? A Jupiter legnagyobb holdja, a Ganymedes valóban furcsa felszínformákkal hökkent meg bennünket.

A négy legnagyobbat (Io, Europa, Callisto, Ganymedes) Galilei-holdaknak nevezik, felfedezőjük Galileo Galilei után, aki 1610-ben észlelte őket. A következő négy évszázadban további kilenc kisebb holdat fedeztek fel a csillagászok földi távcsöveikkel.

A Merkúrénál nagyobb átmérővel két hold is büszkélkedhet, ezek a Ganymedes és a Titán. Igaz ugyan, hogy a Merkúr sűrűsége kb. háromszor nagyobb az őt leköröző holdakénál.

Közülük a négy legnagyobbat - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - 1610-ben fedezte fel Galilei a maga készítette távcsövével.

Ebből a tizenhatból a két legfigyelemreméltóbb a Ganymedesés az Európa. A legújabb kutatások eredményei arra a következtetésre vezettek, hogy a Ganymedes Jupiter-hold légkörében nagy mennyiségben található oxigén.

A Titán összetétele hasonló a Ganymedes, a Callisto, a Triton, valamint feltehetőleg a Plutó összetételéhez. Eszerint felerészben kőzetekből, felerészben pedig vízjégből áll. A hold középpontja körül található a kb.

"Amikor a 2001-et megírtam, az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto még a legerősebb teleszkópon is csak halvány fénypontnak látszottak; most már tudjuk, hogy mindegyik külön világ, ...

Ritka csemege lesz 12-én hajnali 4:45 - 5:13 között: a Jupiter Ganymedes nevű holdja elfed egy 10,5m-s csillagot. A megfigyelést nehezíti majd, hogy a belépéskor alig 14° magasan látszik majd a Jupiter.

Azon négy Jupiter-hold, - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - összefoglaló neve melyet Galilei fedezett fel 1610-ben.

Galilei-holdak
Az a négy Jupiter-hold, - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - összefoglaló neve melyet Galilei fedezett fel 1610-ben.
Galileo ...

holdja(i): Metis, Adrastea, Amalthea, Thebe (belső holdak), Io, Europa, Ganymedes, Callisto (Galilei-holdak), Leda, Himalia, Lysithea, Elera, Ananke, Carme, Pasiphae, Sinope (külső holdak) ...

Az anyabolygótól való távolságuk szerint, Io, Európa, Ganymedes és Callisto, amely égitestek láthatósága is folyamatosan változik. Időnként mind a négy hold megfigyelhető, míg máskor egy, esetleg két hold is a Jupiter elé, vagy mögé kerül.

Négy, a mi Holdunkéval vetekedő méretű, nagy holdja van: az vulkanikus Io, a jeges Europa, valamint a kráterezett Ganymedes és a Callisto. A kisebb holdak száma több mint egy tucat. A Jupitert vékony, halovány gyűrű is övezi.

erősebb mágneses tere van, mint a Földnek, ezért óriási a magnetoszférája, elnyúlik egészen a Szaturnuszig. Holdrendszerében is érték a kutatókat meglepetések. Az Ion működő vulkánokat, az Europán jégrianásokat, a Ganymedesen ősi ...

testvéreiről), kivéve a Titánt, mely a mitikus óriások összefoglaló nevét kapta, nem véletlenül: sokáig azt hitték, hogy ez a legnagyobb hold (ami, ha a légkört is beszámítjuk, igaz is). A Szaturnusz-holdak közül messze a legnagyobb, a Ganymedesz ...

Ganymedes: sávok és erdetük. Europa: jégóceán, rianások. Jégvulkanizmus az Europán. Élet az Europán? Io: kénvulkanizmus, paterák, plume-ok. Feltételezett szerkezett. Az Io légköre. Plazmatórusz az Io-pálya közelében.

A jeges holdak, illetve az E gyűrű környezetében detektált víz-csoportba tartozó elemekkel ellentétben az A és B gyűrűknél főleg O2+ és O+ ionokat észleltek, melyek például a két Jupiter hold - az Európa és a Ganymedes - atmoszférájában is ...

Lásd még: Ganymede, Jupiter, Bolygó, Naprendszer, Holdak