Galaxishalmazok
Abell 0957
Kattints ide egy nagyobb képhez
A galaxisok nem egyenletesen töltik ki a teret. A gravitáció csoportokba kényszeríti őket. A kisebb galaxis csomókat "csoport"-oknak nevezzük.
Galaxishalmazok peremvidékein intenzívebb a csillagkeletkezés
A legújabb eredmények szerint a galaxishalmazokat összekötő szálak mentén több csillagontó galaxis található.
felhívás ...
Galaxishalmazok
Az egyes galaxishalmazok össztömege elérheti a 10¡1015 naptömeget, átmérőjük pedig a 3¡107 fényévet. A csillagászati megfigyelések arra utalnak, hogy a galaxisok túlnyomó része halmazokban található.
A galaxishalmazok a Világegyetem legnagyobb, gravitáció által összetartott struktúrái. Az elképzelések szerint méretük az idővel nő, így a fiatal Univerzumban nem nagyon várható nagy tömegű halmazok megjelenése.
A HCG 62-es galaxishalmaz szíve
A legújabb Chandra felvételen egy galaxis csoport, a HCG 62 központi vidékeit figyelhetjük meg röntgen tartományban.
A Spitzer-űrteleszkóp segítségével a galaxishalmazokon belüli törpegalaxisokat tanulmányozták egy másik kutatási program keretében. Az ilyen csillagvárosok tömege általában nem haladja meg saját galaxisunk, a Tejútrendszer tömegének tizedét.
galaxishalmaz
A galaxisok nem a legnagyobb egységek a Világmindenségben. Önállóan szinte sohasem fordulnak elő, ehelyett a gravitáció által összetartott halmazokba tömörülnek. Egy ~-ban a csillagvárosok száma elérheti a néhány ezret is.
Galaxishalmaz
Galaxisok osztályozása: a galaxisokat E. Hubble amerikai csillagász osztályozta, rendszerébe majd minden extragalaxis besorolható.
galaxishalmaz
több galaxis térbeli csoportosulása, amelyet egymásra kifejtett gravitációs vonzásuk tart együtt. A Világegyetemben a galaxisok többsége galaxishalmazokba tartozik.
Galaxishalmazok
Kvazárok
A Lokális Csoport
Lokális rendszer, galaxishalmaz, szuperhalmaz (Barcza Szabolcs) - 1987/142
Új, közeli törpegalaxis (Patkós László) - 1991/102
A Tukán törpegalaxis (Patkós László) - 1994/140 ...
A galaxishalmazok nagyságát más módon is meg lehet majd határozni. A Kozmosz fejlődése során, amikor az 300 000 éves volt, megtörtént benne a fotonok lecsatolódása az anyagról, amikor az ionizált anyag rekombinálódott, azaz semlegessé vált.
A galaxishalmazok méretének meghatározása után közvetlen becsléseket lehet tenni a Világegyetem korára.
A galaxishalmazok nemcsak optikai tartományban bocsátanak ki elektromágneses sugárzást, hanem a felfűtött halmaz-halok is diffúzan sugároznak, általában röntgen tartományban. Ez a sugárzás ionizál is a halmaz halojában, ami az 1.3.
A galaxishalmazok sem egyenletesen elszórva találhatók a térben, hanem nagyobb csoportosulásokat alkotnak - ezeket nevezzük szuperhalmazoknak.
Néhány galaxishalmaz adatai: az x-tengelyen a tőlünk lévő távolságuk, az y-tengelyen a távolodási sebességük. A pontok az egyenes vonal mentén helyezkednek el.
Ha megvizsgáljuk a galaxishalmazunkon túli galaxisokat - az elmélettel összhangban -, több észlelési adatból is arra következtethetünk, hogy azok kivétel nélkül távolodnak tőlünk , sőt minél messzebb van egy galaxis, annál nagyobb sebességgel.
A csillagászok több mint 500 millió fényévnyire lévő galaxisokat és galaxishalmazokat figyeltek meg, hogy egy háromdimenziós térképet szerkesztve meghatározzák az Univerzum nagyléptékű szerkezetét. Összesen mintegy 100.
A tanúk legfiatalabb (mintegy 10 milliárd éves) generációját a megfigyelhető távoli csillagászati objektumok (kvazárok, galaxisok, galaxishalmazok) alkotják, amelyeket fénysugárzásuk alapján évezredek óta figyel az ember.
Ugyancsak millió fokos gáz tölti ki a galaxishalmazokban az intergalaktikus teret. Ezt a plazmát éppen röntgensugárzása alapján fedezték fel.
Az eddig ismert legnagyobb kitörést fedezte fel a Chandra röntgentávcső egy nagyon távoli galaxishalmazban.
egymillió atomot tartalmaz köbméterenként, a galaxishalmazokban pedig átlagosan ezer atom van köbméterenként. A sugárzási anyag egy része a csillagokból származik, adott irányból észleljük.
A tavaszi galaxishalmazok szürkületi eltűnésével párhuzamosan a szupernóva-áradat is alábbhagyott, amit jól ellensúlyoztak a "hagyományos" változók rendellenes viselkedései (pl. a T Cep, R Cas és R Cyg fényes maximumai).
A Szűz csillagképben van a híres galaxishalmaz, a 70 millió fényévre levő Virgo-halmaz. A halmaz galaxisai közül a legérdekesebbek a következők:
az M84 jelű elliptikus galaxis integrált fényessége 9,4m; ...
Lokális rendszer:
Mintegy 30 közeli galaxist, köztük a sajátunkat is magában foglaló galaxishalmaz.
Luminozitás:
Valamely csillag felületén 1 másodperc alatt kiáramló összes elektromágneses energia.
Einstein általános relativitáselmélete szerint, egy nagyobb tömegű égitest (csillag, galaxis vagy galaxishalmaz) tömegénél fogva meggörbíti a körülötte elhaladó fénysugarakat, így mintegy felnagyítja a hátterükben lévő objektumokat.
Gyakran galaxishalmazokba tömörülnek. Miután tisztázódott mibenlétük, külön speciális katalógusokat készítettek róluk. Megkülönböztetünk elliptikus, lentikuláris, spirál, irreguláris és egyéb torz galaxisokat.
A lökéshullámokban való részecskegyorsítás megértése asztrofizikai szempontból is igen fontos, mivel a kozmikus sugárzás egyik része is hasonló galaktikus tartományokból származik, sőt a lökéshullámok a galaxishalmazok sugárzásánál is jelentős ...
A spirálkarokat legjobban a csillagközi hidrogénfelhők rajzolják ki, melyek jellegzetes sugárzása a rádiótartományba eső 21 cm-es színképvonal. A Tejútrendszer a Lokális csoport nevű galaxishalmaz tagja.
Ezeknek az objektumoknak egy része a mindenütt jelen lév+ gázzal (mindenekel+tt a hidrogénnel) együtt összetömörül, és megszületnek a galaxisok, a csillagok, a bolygók, a galaxishalmazok, egyszóval mindazok az objektumok, ...
 Lásd még: Galaxis, Csillag, Anyag, Csillagász, Csillagászat
  
|
RSS
