fúziós folyamat zajlik, azaz három hélium atommag egyesül egyetlen szén atommaggá, energia-kibocsátás kíséretében.
Ezen objektumoknak olyan erős a csillagszele, hogy mire a kataklizmáig jutnak, külső, hidrogénben gazdag rétegeiket gyakorlatilag teljesen elvesztik, s a robbanást már csak a termonukláris fúziós folyamatok eredményeként szénben és nitrogénben ...
fúziós folyamatok, a hidrogén - és egyéb könnyű magok - egyesülése fűti. Ez a folyamat csak a Nap legbelsejében zajlik, onnan a hő sugárzás formájában terjed, a külső rétegekben pedig az áramlási folyamatok dominálnak.
Időközben a csillag magjában - a hélium elfogyása miatt - ismét leállnak a fúziós folyamatok. A mag még kisebbre húzódik össze, s bár hőmérséklete tovább növekszik, nem éri el a nehezebb elemek fúziójához szükséges értéket. Felszíni hőmérséklete - kb.
Eközben gravitációs energia szabadul fel, ami a magot körülvevő vékony héjban annyira felmelegíti a hidrogént, hogy ott, a centrumban korábban zajló fúziós folyamatokhoz hasonló hidrogénégető reakciók jönnek létre.
A Nap magjában lejátszódó fúziós folyamatban proton-proton reakció zajlik le, melynek során hidrogénatomok magjai (vagyis protonok) egyesülnek, s héliumatommagok jönnek létre.
Ennek során a csillag magja körüli héjban extra fúziós folyamatok indulnak be, ami a külső megfigyelő számára az elméleti számítások szerint a pulzáció periódusának drasztikus megváltozását okozza.
(A héliummagokat létrehozó fúziós folyamatok első lépcsőfoka a deutériummag.) Ekkor az egész Világegyetem egyetlen csillagként működött, heves fúziós folyamatok keretében a barionikus ("normál") anyag 25%-a héliummagokká alakult.
A periódusos rendszer nehezebb elemei csak később, a csillagok belsejében zajló fúziós folyamatok, valamint a halálukat kísérő robbanások során épültek fel és szóródtak szét a világűrben.
Az aránylag nagyobb tömegűek centrális hőmérséklete 3 millió K körüli, ott egy ideig végbemehetnek fúziós folyamatok. A barna törpék felületi hőmérséklete 2000 K alatti, fényteljesítményük a Napénak csak legfeljebb néhány tízezrede.
Csillagunk minden másodpercben 564 millió tonna hidrogént éget el a fúziós folyamatok során, és így 560 millió tonna hélium keletkezik. Az elveszett 4 millió tonna energiává alakul. Ugyanígy termeli az energiát minden csillag.
A vasnál nehezebb elemeket azonban a csillagokban közönséges fúziós folyamatokkal elő sem lehet állítani, csak a szupernovák gigantikus robbanásának energiája tudja létrehozni.
Ha ugyanis a láva ez előtt tör a felszínre, akkor a még forró, képlékeny külső rétegek és a folyékony bazalt között diffúziós folyamat indult volna meg, ami végül is nagyrészt kiegyenlíti a sűrűségkülönbséget.
(A barna törpék egyébként 'bukott' csillagok: ezen objektumok túlságosan kicsik ahhoz, hogy a középpontjukban elég magas nyomás és így hőmérséklet alakulhasson ki a Napban megszokott termonukleáris fúziós folyamat beindításához.) Ezen fiatal, ...
 Lásd még: Csillag, Anyag, Hőmérséklet, Csillagász, Gravitáció
  
|
RSS
