fotoszféra - A Nap látható felszíne, a naplégkör legalsó, néhány száz kilométer vastagságú rétege, melyből az észlelhető sugárzás több, mint 99%-a származik.
A napkoronából, csillagunk ritka külső légköréből esőszerűen visszahulló anyagcsomókról ezek az eddigi legrészletesebb felvételek. További elemzésükkel fény derülhet arra, hogy miért hullanak lassabban vissza a fotoszféra felé az anyagcsomók, ...
Fotoszféra-észlelés fehér fényben (fotohéliogram). Az észlelés a Napfizikai Obszervatóriumban készült 1999 június 27-én 7:07:16-kor. Az itt bemutatott kép felbontása az eredetinek - kényszerűségből - töredéke.
Fotoszféra
A Nap "látható" felszíne a fotoszféra, amely vékony (kb. 400 km vastagságú) gáznemű réteg. A szemünkbe érkező napsugárzás több mint 90%-a itt keletkezik (reemittálódik). A fotoszféra hőmérséklete kb. 6000 K.
Fotoszféra
(Phillips 1992, Kissné 1986)
A Napból kifelé vezető utazásunk következő állomása egy igen vékony (500 km) réteg, a fotoszféra. Innen származik a fényenergia (ezen belül is a látható fény és az infravörös sugárzás) jelentős része.
Fotoszféra
A fotoszféra nevéből következően a "fény szférája", ebből származik a Nap sugárzásának döntő hányada. A legérdekesebb tulajdonsága az, hogy nagyon vékony réteg, vastagsága mindössze néhány száz kilométer.
fotoszféra
A Nap és a csillagok látható felszíne: a Földre érkező sugárzás nagy része innen érkezik. A fotoszféra jellegzetes struktúrája a granuláció, melyet a forró konvektív cellák (gázbuborékok) feláramlása okoz.
Fotoszféra: Az energiatovábbítás itt fény formájában történik, ezt a réteget látjuk, itt keletkeznek a napfoltok.
Kromoszféra: Ez a réteg csak napfogyatkozások alkalmával látható, itt jönnek létre a napkitörések vagy flerek és a protuberanciák.
fotoszféra
a Nap felszínének tekintett kb. 400 km vastag réteg, hőmérséklete a réteg aljától a tetejéig 6000 K-ről 4000 K-re csökken.
fotoszféra: A Nap látható felszíne, vagyis a Nap külső részén elhelyezkedő gázrétegek. Hőmérsékletük láthatóvá teszi őket.
...
A fotoszféra a Nap felszínének az a része, amelyet megfelelő módszerekkel közvetlenül láthatunk. A bal oldalon látható kép normál fényviszonyok mellett a fotoszféráról készült.
A képre kattintva azt nagyobb méretben is megnézhetjük.
A fotoszféra szembetűnőbb jelenségei a napfoltok, melyek umbrából, sötét központi régióból és penumbrából, az umbrát körülvevő kevésbé sötét régió, amelyet a középpont felől szétágazó sötét és világos szálak alkotnak.
A fotoszféra összetétele
(az anyagok plazma állagúak) Hidrogén
73,46 %
Hélium ...
A fotoszféra legfeltűnőbb objektumai a napfoltok. Ezek a környezetüknél sötétebbnek látszanak, mivel 1000-2000 fokkal hidegebbek annál.
2. a fotoszféra hidrogénben szegény, ugyanakkor gazdag nehezebb elemekben. Már egy-két év alatt kimutathatóan csökkent a hidrogén mennyisége, míg az s-folyamattal keletkező elemek feldúsultak.
ahol a fotoszféra sugara cm-ben, az elektronsűrűség cm-ben, a csillag távolsága kiloparszekben, és az fluxus mértékegysége mJy. A Nap megfelelő adatait behelyettesítve azt kapjuk, hogy a napszél fluxusa 100pc távolságból 2mJy alatt van.
Amíg a fotoszféra sugarai átszűrődnek a holdi völgyeken, nem beszélhetünk totalitásról. Viszont az IAU nagy 'k' értéke ahhoz vezet, hogy némelyik gyűrűs vagy hibrid fogyatkozást teljesnek jelez. Ilyen volt például az 1986.
Milyen hőmérsékletű a Nap felszíni rétege, a fotoszféra?
a.) 273 K 2
b.) 600 K 1
c.) 3300 K 4
d.)6000 K 533
e.) 58000 K 12
f.) 15 millió K 10
8. Mit gondolsz, milyen hőmérsékletű a Mars felszíne?
a.) -200 °C és -100 °C között 59
b.) ...
Ha a naplégkör a nehéz elemekben dúsabb, mint a fotoszféra, akkor a naplégkör közvetlenül a napmagból kell kapjon nehézelemeket (9. Probléma). Figyelemreméltó, hogy az 5 milliárd évvel ezelőtt képződött meteoritokban He3/He4 = 1.
Az átmeneti réteg körülbelül 2 ezer kilométerrel a Nap felszíne (fotoszféra) felett helyezkedik el.
A szabad szemmel is látható felszíne, a fotoszféra, "mindössze" 6000 fokos. Itt igen gyakran tűnnek fel sötét, úgynevezett napfoltok, melyek a Nap légkörének hűvösebb, körülbelül 4000 fokos részei.
A Nap konvektív zónájának a fotoszféra aljába benyúló részében zajló turbulens mozgások (granulációs szerkezet) által generált Alfvén-hullámok koronában történő energialeadását már régóta a koronafűtés legfontosabb okának tekintik.
A Nap látható felszíne - a fotoszféra - fölött kiterjedt burok veszi körbe csillagunkat.
Minthogy a rádióhullámokkal és a fénnyel ellentétben ezeket a hullámokat csak a Nap legbelső, legsűrűbb magja téríti el, a fotoszféra és más külső rétegek gyakorlatilag nem, ezért fókusza nincs messzebb az Uránusz vagy a Neptunusz távolságánál, ...
A napfelszín (fotoszféra) alatti, úgynevezett konvekciós (áramlási) rétegben folyamatosan forró gázcsomók hatolnak felfelé. Ahogy elérik a felszínt, kisugározzák az energiájukat, lehűlnek, majd visszasüllyednek a mélybe.
A sugárzás terjedése a csillagokban (opacitás, optikai mélység, transzfer-egyenlet, szürke atmoszféra, egyszerű fotoszféramodellek, LTE) ...
A fotoszféra mágneses teréből kell meghatározni a korona és az azon túlnyúló térrész mágneses terét.
 Lásd még: Csillag, Hőmérséklet, Légkör, Nap, Csillagász
  
|
RSS
